꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

2/52. Másnapossági Amnéziában szenvedek. ♪

Vasárnap délelőtt 10:00-óra.

Nagyon nehezen nyitogattam a szemeimet. A fejem majdnem szétrobbant, annyira fájt. Szembe néztem az ablakon át beszűrődő, borul ég fényével és lassan körbe néztem a helységben. Egy pillanatra nem tudtam eldönteni, hogy hol is vagyok. Ahogy fokozatosan kezdtem magamhoz térni, rájöttem hogy Luke szobájában vagyok. Felültem és megpillantottam az ágy mellett lévő éjjeliszekrényen egy pohár vizet és egy cetlit, amin egy pirula volt. Az volt rá írva a papír darabra, hogy "vedd be.„ Követtem az utasítást és bevettem a gyógyszert. Lassan felálltam és kimentem a szobából. Lecaplattam a lépcsőn és hamar rájöttem, hogy egyedül vagyok a házban. Bementem a mosdóba és belenéztem a tükörbe. Abban a pillanatban, halálra rémültem magamtól. A sminkem szinte a számig le volt folyva és hajam úgy nézett ki, mint egy cirok seprű. Végig néztem a ruházatomon és az a kérdés vetődött fel bennem, hogy én "mikor öltöztem át, alvós ruhába?„ Mellesleg, elég hiányos volt a szerelésem. Egy fehérnemű volt rajtam és egy hosszú póló, ami ráadásul nem is az enyém. Miután feladtam a vissza emlékezéssel folytatott harcomat, levakartam magamról a smink maradványokat, fogatmostam mert a száj ízem valami förtelmes volt. Nagyából megfésülködtem, azonban hamar rájöttem hogy felesleges tettem, mert a fejfájásom olyan erős volt, hogy jobbnak véltem ha vissza fekszem. Felvonszoltam magamat az emeletre és amint beértem a szobába, vissza is dőltem az ágyra. A hasamra feküdtem, az arcomat pedig a párnába fúrtam és ismét meg próbáltam vissza emlékezni, a tegnapra. Valami dereng abból, ahogy az asztalnál ültem egy pohár Whiskey társaságában és hogy Andy bocsánatot kért.
Innentől kezdve, teljes a kép szakadás. Ki hozott haza? Ki fektetett az ágyba? Ráadásul pont Luke-éba. A leginkább foglalkoztató kérdésem az az, hogy ki vetköztetett le és adta rám ezt a pólót? Ahogy járt az agyam, annál jobban fájt a fejem. Magamra húztam a takarót és próbáltam vissza aludni, de amire sikerült volna, addigra valaki bejött a szobába. Leült az ágyra és éreztem hogy mellém feküdt. Nem sokkal később, feltűnt hogy a takaró alá bújt és lassan, óvatosan átölelt.
A mellettem fekvő felé fordítottam a fejemet és szembe néztem, Luke nagy szemeivel. Egy darabig néma csendben fürkésztük, egymás arcát.

-Jó reggelt.- Suttogta és mosolyra húzta ajkait.

-Neked is.- Viszonoztam a mosolyt. -Luke!- Már kezdtem volna magyarázkodni, de ő félbeszakított.

-Tudok mindent. Elmondta Ash és még Andy is megerősítette. Te viszont pedig, jól felöntöttél a garatra.- Vigyorgott. Kibújtunk a takaró alól és egymással szembe feküdtünk. Megsimogatta az arcomat. -Gyere ide!- Suttogta és én befeküdtem a karjai közé. Átkaroltam a hátát és a mellkasába fúrtam a fejem. Az egyik kezével a fejemet, a másikkal pedig a derekamat fogja.

-Szeretlek.- Suttogtam és kigördült egy könnycsepp a szememből.

-Én is szeretlek.- Suttogta és belepuszilt a hajamba.
Nem tudom hogy mennyi ideig feküdtünk így. Magamba szippantottam az illatát és egy végtelennek tűnő ideig tartó, széles mosoly ült az arcomra. Egy kis idő után, felnéztem az arcára.

-Luke?-

-Hmm?-

-Történt valami az este?- Zavarban vagyok de nem is kicsit, de kíváncsi vagyok.

-Kettönkre célzol?- Felvonta a szemöldökeit.

-Igen.- Feleltem.

***Luke szemszöge.***

Annyira rossz volt tegnap látni Em-et, ahogy ott ült a lépcsőn hulla részegen. Felém tántorgott, de azzal a lépéssel, bele is esett a karjaimba. Mondtam Ash-nak, hogy mondja meg Natt-nak, hogy haza viszem Emma-t. Így is tettem.
Amint haza értünk, kiszedtem a kocsiból és felhoztam az emeletre. Mind végig eszméletlen volt és bármikor vissza élhettem volna a helyzettel, de nem tettem. Levettem róla a ruháit és csak a bugyit hagytam rajta. Szemügyre vettem, a teste minden szegletét és a kísértést legyűrve, elővettem az egyik pólómat és ráadtam. Betakartam és mellé bújtam.

***Luke szemszöge vége.***

-Nem történt semmi. Haza hoztalak, átöltöztettelek és hagytalak aludni.-

-Köszönöm.- Mosolyogtam és jobban hozzá bújtam.

-De nagy volt a kisértés.- Ismét felnéztem rá és láttam a huncut vigyort az arcán. A hátára feküdt, én pedig a mellkasára hajtotta a fejemet.

-De még sem tetted meg.- Mondtam fél halkan.

-Hát igen. Ezért szerintem jár nekem valami.- Egyre szélesebb lett az arcán, a vigyor. A könyökeimre támaszkodtam és egy gyanakvó mosolyt villantottam és felvontam a szemöldökeimet.

-Mi jár neked? A szád?- Kuncogtam.

-Megmutatom!- Suttogta és egy szempillantás alatt, megcsókolt. Rámfeküdt, beletúrt a fürtjeimbe és én is így cselekedtem. Keze lassan felfedező utakra indult és a combom közép táján megállt. A csókunk félbeszakadt, mert bele nézett a szemeimbe.

-Ha nem akarod, akkor nem haladok tovább.- Láttam a szemeiben, hogy már nagyon akarja a testi dolgokat is. Be kell vallanom, hogy már én is szerettem volna és nem csak azért mert hogy a kapcsolathoz tartozik, ha nem mert már éppen itt van ennek az ideje.
Nem szóltam semmit, csak megfogtam az arcát és megcsókoltam. Ebből hamar leszűrte, hogy szabad a pálya. A keze tovább folytatta a felfedező túrát és az ajkai pedig gyengéden a nyakamra vándoroltak.

-Gyengéd leszek.- Suttogta a nyak hajlatomba, én pedig a vágytól felsóhajtottam. Lehelete oly forró, szinte perzselte a bőrömet. Levette a pólómat és végig nézett rajtam.

-Hmm. Szexi.- Felvonta a szemöldökeit és vigyorgott. A lehetőleg legjobban elpirultam.
Az ajkai újra megtalálták az enyémet.