10.Szeretlek!

309 26 0
                                    

Tegnap a helyzethez képest elég boldogan értem haza. Van munkám, barátaim és családom...csak Ő nincs, de valahogy túl kell élnem és valahogy le kell feküdnöm azzal a tudattal hogy utál de holnap mégis beállítok hozzá hogy ne merészeljen lelépni. A nagyszüleim nem igazán vették észre a szememben ülő könnyeket reggelinél, így simán kérdezgethettek.

-Akkor rövidre zárva a témát. Tetszik. Maradsz.

-Igen mama.-haloványan felé mosolyogtam majd újra a tányéromon lévő húst tologattam jobbra balra.-De viszont el kell mondanom valamit aminek talán nem fogtok örülni. Tegnap életemben először kipróbáltam a dohányzást, és..nekem bejön.

-Nem fogok neked órákat zengeni arról hogy ez káros az egészségednek hisz ezzel gondolom tisztában vagy, felnőtt nő vagy így ebbe nincs beleszólásom csak arra kérlek hogy a szobádon kívül ne cigarettáz.

-Rendben így lesz és köszönöm hogy ennyire elnézőek vagytok velem.

-Ez csak természetes, kijár neked a jó lét.-társult a beszélgetéshez a nagypapám.-Annyi rossz után reméljük itt jobb és boldog vagy.

-Higgyétek el itt ezerszer jobb és igen, nagyon boldog vagyok de ha nem haragszotok megyek mert oda kell érnem a nyitásra.-felpattantam adtam egy-egy puszit a nagyszüleimnek és már mentem is.

***

-Rosette!-visongott Sky mikor meglátott. 

-Szia Sky.-nevetve magamhoz öleltem az újdonsült barátnőmet.-Na miért kellett nyitás előtt itt lennünk, Hayden ezt kérte?

-Igazából szerintem ő maga se tudja.

-Hallak ám kislányom!-lépett be a bisztróba Hayden.-Gondoltam ki pokolfajzatok rendbe tehetnétek a raktárakat, kipakolni, kitakarítani majd vissza mindent a helyére.

-Anyaaa..-Skyler nyavalyogni kezdett de én egy egyszerű megcsináljuk kijelentéssel magammal húztam őt.

-Három raktár nem a világvége..itt legalább ketten lehetünk és beszélgethetünk nyugodtan...mondjuk Deanről.-vigyorogtam majd én az egyik Sky a másik raktárt tárta ki majd elkezdtünk kipakolni belőle.

-Dean.-sóhajtotta.-Tegnap mikor kivitetted magaddal Castiel...azt mondta hogy gyönyörű barna szemeim vannak és szívesen bámulná őket egész nap. Szerinted ez jelentheti azt hogy tetszek neki?

-Jelenheti? Biztos azt jelenti!

-Azért ne kelts bennem reményeket...nem akarok csalódni, már volt benne részem.-felelte majd újra eltűnt a raktárban.

-Kiben csalódtál ekkorát?

-Kiben nem? Egyetlen barátnőm volt egész életemben de tudod ez az örökkön örökké dolog..hát addig tartott a mi kis örökkénk amíg egy nap rá nem jöttem mit művel a hátam mögött a barátommal akivel szintén örökkön örökké. Szinte mióta együtt voltunk a legjobb barátnőmmel...fuhj nem is akarok bele gondolni.

-Sajnálom, de hey Sky.-elé léptem majd mélyen a szemeibe néztem.-Bennem sosem fogsz csalódni.

-Köszi Rose, te sem bennem.-suttogta a fülembe miután magához ölelt.-De te is mesélhetnél..Sam..Dean öccse akivel együtt vagytok de összevesztettek?

-Igen Sam Dean idióta öccse..akivel sosem voltunk együtt de már összevesztünk, tudod én sosem kaptam régen szeretett senkitől így nem igazán észleltem azt hogy valaki szeretne, Sam pedig rossz néven vette azt hogy én nem láttam mit érez irántam.

-És te szereted őt de sosem volt alkalmad elmondani mert mire elmondhattad volna már nem igazán beszéltettek.

-Ez a homlokomra van írva?-kacagtam majd elkezdtem a polcokat törölgetni.

-Csak jó a tippelőkém. Szóval akkor ma mész át hozzá megbeszélni a dolgokat.

-Pontosan, esetleg átjössz velem? Dean is ott lesz.

-IGEN IGEN IGEN.-sikoltozta én pedig hangosan, felnevettem. A nap többi része olyan volt mint tegnap, kint álltunk az eladótérben és ha rendelés vagy takarítani való volt elvégeztük aztán visszatérünk a helyünkre beszélgetni...jó kis munkahely.-Figyelj ki kell mennem anyának segíteni behordani amiket vett, azt kéri tarts a frontot.-olvasta az akkor kapott sms-ét.

-Ja persze, oké itt leszek.-kacagtam majd felkaptam a noteszom és a kezét magasban lóbáló idősebb nénihez léptem.-Jó napot, mit hozhatok?

-Egy kávét kérek, tisztán.

-Egy kávé, rendben már is hozom.-mosolyogva fordultam el tőle hogy elinduljak elkészíteni a kávét, de amit akkor láttam..mintha millió késsel szurkálnák a szívem. Sam épp betolta a vele jött lányt az asztalhoz majd helyet foglalt előtte. Egy ideig figyeltem ahogy nevetve, flörtölve elbeszélgetnek majd mikor az első könnycsepp végig folyt az arcomon elindultam azért a kávéért. A könnyeim szüntelen folytak és magamban imádkoztam hogy Skyler hamar vissza érjen hogy ne nekem keljen felvennem a rendelésüket.-Tessék a kávéja.-tettem le elé a kis csészét. Ha szeretne még valami szóljon!

-Pincér!-hallatta hangját Sam amitől a szívverésem kihagyott egy ütemet. Lassan megfordultam az arcomon patakokban folyó könnyekkel egyetemben és oda sétáltam.

-Mi van?

-Rose..-nyögte elhaló hangon.

-Mondjad már mit akarsz had menjek.

-Ti ismeritek egymást?

-Én a vak, hazug, önző és kétszínű nő? Persze ismerem.-idegesen letöröltem a könnyeim majd vissza robogtam az eladótérbe.

-Sajnálom Rose.

-Menj vissza a barátnődhöz.

-Nem a barátnőm..

-De attól még egész nyugodtan vissza mehetsz hozzá. Te csak a dolgok elcseszéséhez értesz, Sam?

-Miért most melyik terved húztam keresztül?-kérdezte ugyan olyan ingerülten akárcsak én.

-Tudod a mai napomat úgy terveztem hogy munka után szépen elbaktatok hozzátok Skylerrel hogy Deannel lehessen...én pedig berontok a szobádba és elmondom mekkora egy pöcs vagy hogy itt hagynál engem és a testvéredet azért mert nem vettem észre hogy szeretnél.-szóra nyitotta tökéletes ajkait de nem hagytam beszélni.-Ja és el akartam neked mondani azt hogy bármennyire hihetetlenül hangzik, szeretlek!-böktem ki végül majd megkönnyebbülten a mögöttem lévő székre ültem...Sam pedig sokkolva némult el.

Sam pedig sokkolva némult el

Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Az élet árnyékában◀▶Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt