꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

3/86. Az igazság, amire senki nem emlékszik. ♪

Megragadtam Emma karját és próbáltam vissza vinni az asztalunkhoz. Nagyon sokat ittam, szóval alig ha tudtam egyenesen menni vele, meg aztán ő is jobbra balra akart esni.
Egy merő ideg vagyok, hiába vagyok részeg.
Leültettem a székre és vele szembe húztam a székemet. Megfogtam az arcát és elkezdtem nézegetni a kába szemeit. Be vagyok rúgva, de akkor is megtudom mondani, hogy ezt a lányt bedrogozták.

-Mi a fenét vettél be Emma?- Kérdeztem idegesen.

-Micsoda?- Nevetett és felakart állni, de én nem hagytam.

-Mit vettél be?-

-Nyugi csak egy kis Extasy valamit.- Motyogta röhögve és hirtelen felállt. Döbbenten néztem végig rajta.

Beleült az ölembe és mire bármit is reagálhattam volna, megcsókolt. Abban a pillanatban, megszűnni látszódott az idő és semmi más nem számított, csak ő és én. Oly hosszú ideje vártam ezt a pillanatot, de még sem élvezhetem önfeledten.
Az eszemet teljesen elvesztettem, de amikor a keze rátapintott az ágyékomra, bekapcsolt a riasztó a fejemben.

-Em.- Nyögtem a csókunkba. Nehezen, de eltoltam magamtól és felálltam vele az ölemben, de abban a pillanatban le is tettem őt.

Lejjebb húztam a ruháját, mert kint volt mindene. Nem mint ha nem tetszett volna a látványa. A nyakamba akasztottam az egyik karját, és megfogtam a derekát. Miközben kifelé szédölögtünk a Discoból, közben hívtam egy taxit. Amint kiértünk, nekitámasztottam a ház falának és elkezdtem neki valamit magyarázni, de magam sem tudom már hogy mit, mert megragadta az ingemet és magára rántott. Olyan nyelves csókban részesített, amibe még részegen is beleremegett a lábam. A feje két oldalára támasztottam a karjaimat.

-Emma! Hagyd abba! Nem vagy magadnál.- Motyogtam a csókunkba és próbáltam eltávolodni tőle.

-Mond azt, hogy nem kívánsz és békén hagylak.- Motyogta és mind végig az ajkaimat nézte. Megfogta az egyik kezemet és végig simítottam a nyakától, a mellein át, egészen a fenekéig.

-Megőrjítesz.- Motyogtam és beleharaptam az alsó ajkába. Szenvedélyesen csókoltam és a kezeim olyan helyekre tévedtek, amikre nem hittem volna, hogy megmerem tenni. Ismét erőt vettem magamon és eltávolodtam tőle. -Emma be vagy drogozva én pedig részeg vagyok. Alig állok a lábaimon. Nem vagy magadnál. Ezt holnap mind ketten megbánjuk.-

-A mának élj Luke.-

-Ashton vagyok b*szki!- Teljesen kiakadtam és észrevettem, hogy megérkezett a taxi. Megfogtam a karját és beültettem. Jobbnak véltem, ha lefogom a karjait, mert egyfolytában leakarta venni a ruháit.

-Mi a baja a kisasszonynak?- Kérdezte a Taxis.

-Bedrogozták.- Feleltem.

-Oha. Mit adtak be neki?-

-Azt mondta hogy Extasy-t.-

-Hát akkor kellemes éjszakátok lesz.- Felnevetett.
Amint megérkeztünk, kifizettem a fuvart és felvittem az emeletre. Beakartam vinni a szobájába, de ő hirtelen megragadta az ingemet és berántott az én szobámba. Ráborultunk az ágyamra, én pedig rajta landoltam.

-Emma. Engedd el az ingem!-

-Vedd már le!- Parancsolt rám.

***Emma szemszöge.***

Nem tudom hogy mi van velem, de azt viszont igen, hogy nem csak a szer miatt lettem ilyen. Ashton kiváltotta belőlem az állatot és olyan lettem, mint egy éhes Leopárd. Azaz igazság, hogy
nem minden tettemet köszönhetem, a drognak. Ash nekem mindig is tetszett, de soha nem volt meg a bátorságom arra, hogy ezt közöljem vele. Meg aztán én beleszerettem Luke-ba és ő teljesen megvakított. Lehet hogy az Extasy-nak köszönhetem, hogy feltört belőlem az elfolytott vágy. Tudom hogy nem mindenre fogok emlékezni holnap, de amikre fogok, azokra nem undorral gondolok majd vissza.

***

Ash éppen az ágyon fekszik, én pedig rajta. -Érj hozzám kérlek!- A kezeit felvezette a hátamon, ami miatt fel is sóhajtottam. -Ügyes fiú!- Suttogtam. -Folytasd kérlek!- Ezt már nyögve mondtam.

-Emma.-Suttogta a nevem és az arcát az arcomhoz érintette.

-Mond.-

-Aludjunk.- Vágta rá.

-De kis vicces fiú vagy te.- Mondtam és teljesen rá feküdtem. Folytattam a kínzását, apró puszikat lehelte a nyakától egészen az ajkaiig, majd pedig megálltam és egy huncut vigyort virítottam.

***

-Emma.- Suttogta és az ajkaimra nézett. Láttam rajta, hogy mondana is valamit, meg nem is.

-Mond.- Vágtam rá.

-Mi lenne, ha aludnánk és holnap erre vissza térnénk, már ha emlékezni fogunk rá?- Mondta.

-Oké.- Megadtam magam, de azért levettem magamról a maradék ruháimat. Végig nézett rajtam és láttam rajta, hogy alig bírja magát türtőztetni. Ledőltem mellé oldalasan az ágyára és láttam, hogy a szemei mind végig kísérték, minden mozdulatomat. Mellkasára tettem az egyik kezem és lassan levezettem a hasán keresztül, a nadrágjáig.

-Aludjunk pucéran.- Suttogtam és egy huncut vigyort virítottam.

-Hát, abból úgy sincs semmi.- Felelte és ő is levette magáról a maradék ruháit. Amint betakaróztunk, akaratom ellenére megsimogattam az arcát. Odahajoltam és egy csókot leheltem az ajkaira. -Holnap tuti azt fogjuk hinni, hogy lefeküdtünk egymással.- Suttogta és felnevetett.

-Valószinüleg.- Felnevettem én is.