Az életem árán...

18.rész

-Cicàm.-ébresztget Dylan.
-Hmm?-kérdezem úgy hogy ki sem nyitom a szemem.
-Bármennyire is tetszik ez a... Helyzet, mindjárt szétreped a hólyagom.-mormogja rekedtes hangon. Helyzet?? Felpattan a szemem, és a kezemre támaszkodok. Dylan alattam fekszik, lábaim a dereka körül, kezemmel pedig a hasán támaszkodok. A kezével pedig a combomat... Simogatja. Basszus... Mi a búbánatos ménkű??
-öhm... Bocsi...-nézek le zavartan. Az ingem feljebb csúszott, de a bugyim még nem villant ki. Megpróbáltam lekászálódni róla de  aztán vissza rántott.
-Nem gáz Cica.-ül fel és kisöpör egy tincset az arcomból, aztán vissza csúsztatja kezét a combomra. Totál lefagytam.-Bármikor megismételhetjük...-suttogja a nyakamba és rámarkol a combomra. Ad egy puszit a sebemre aztán a nyakam tövére. Halk sóhaj szakad ki a torkomból. Felemeli fejét és az arcomat fürkészi, aztán elkezd nevetni.  Kacaja az egész szobát betöltötte. Annyira édesen nevetett. Most hallom először így nevetni.Akkor esett le. Megint szórakozik velem.
-Hülye állat!-bokszolok a hasába. Csak még jobban nevet. Megfogja a kezem és a dereka köré rakja. Elengedem magam és vállára támasztom a homlokom. Mi a fészkes fenét csinálsz Lina? Ebből csak megint bajok lesznek.
Adok egy puszit a kulcs csontjára, és elkezdem simogatni a hátát. Most visszakapod... Aztán elkezdtem a puszi osztást...nyakára kettőt, aztán a füle alá, végig az álla vonalán... Aztàn a szája mellé. És megálltam. Szemét behunyta fejét kicsit előre döntötte. Mély morgással jelezte nem tetszését amièrt idő előtt abbahagytam. Most én kezdtem el nevetni aztán kimásztam az öléből és hason elterültem az àgyon. És kezemet a párnák alà fúrtam.
-Ezt majd még folytatjuk...-mormolta és végigsimított vádlimon, aztán kisétált.
-Huhh.-sóhajtok fel. Behunyom a szemem és próbálok úrrá lenni az alhasamban tomboló tűzön, és bőrömön futkosó bizsergésen. Behunyom a szemem de nem tudok vissza aludni. Az éjjeliszekrényen lévő távirányítóért nyúlok és bekapcsolom a tv-t. Elkezdem egy ismertebb szappanopera egyik epizódját nézni. Teljesen belemerültem a drámai jelenetekbe. Csakhogy aztán a tv negyedét kitakarta egy széles hát.
-Hééé... Menj már onnan.-háborodok fel.
-Ne hisztizz! Felöltözök, aztán arrébb megyek.-válaszol és csak most esett le hogy csupán egy törölköző van a derekán.
-Miért itt kell öltöznöd?-kérdeztem felháborodottan. Kinyitja a szekrényt, amiben jócskán több ruha van.lazán ledobja magáról a törölközőt,és  válogatni kezd a boxerek között.Elém tárul formás pucér feneke, én meg teljesen lesokkolódom. Nem is tudtam elszakítani tekintetem az alakjáról. El kell ismernem tökéletes a teste... Legalábbis hátulról. Bizseregni kezdett a tenyerem és az ujjam a késztetéstől hogy végig simogassam minden egyes testrészét.
-Mert nem vittem ruhát...-felhúz egy fekete boxert, ezzel eltakarva egy részt fehér bőréből.Ki engedte meg hogy felvegye?!.-és mert tudtam hogy tetszeni fog a látvány.-fordul meg miközben már egy sötétkék rövid gatyát húz fel, majd lassan begombolja a derekánál. Izmos felsőtestét semmi nem takarja...Nyelek egyet mert megint elönti testemet a forróság.
-Khm... Öhm...-próbálom összeszedni magam.-Miből gondolod hogy tetszik az izmok játéka a hátadon és a formás pucér feneked, és a kidolgozott kockás felsőtested?-kezdek el hadarni idegességemben..hagyd abba Lina! Inkább csak fogd be! -Nem is láttam...-mormogom és az alattam elterülő takaróba fúrom arcomat.
-Lebuktál te kis kukkoló!- ugrik rám és elkezd csiklandozni. Nevetve elütöm a kezét, de nem hagyja magát.
-ismerd be hogy nagyon is tetszett amit láttál!-fogja le egy kézzel a kezemet a fejem fölött. Arcán pajkos mosoly. Haja még nedvesen lóg a szemébe, szemei pedig játékosan csillognak.
-Nehm ismerem be hogy úgy nézel ki mint egy görög isten...-harapok az alsó ajkamba...-A fenébe.-csukom be a szemem. Belenevet a nyakamba amitől libabőrös lesz az egész testem,és elengedi a kezem, majd meg támaszkodik a két oldalamon.
-Szóval egy görög isten?-néz le rám diadalittas arccal. Olyan széles mosoly van ajkain, hogy még tökéletes fogsora is kivillan.Csak a szememet forgatom és összefonom kezemet magam előtt. Dylan követi a mozdulatot, aztán nem is néz máshova csak beharapja alsó ajkát. Meghallom a telefonom pittyegését. Odanyúltam érte és megnéztem. Egy értesítés. Megöltek egy férfit nagyjából két órányira innen. A vérét teljesen leszipojozták, de nem úgy ahogyan egy vámpír csinálná. Felvágták kezét lábát, és hagyták hogy elvérezzen.
-Vár a munka.-nyögök egyet és lelököm magamról. Felállok és a szekrényhez megyek. De megakad a szemem a tükrön. Az ingem két felső gombja kigombolódott, és a kontyom is kócosabb lett. A picsába...
-Véletlenül sem akartál szólni hogy alig takar az ing ugye?-kérdezem ingerülten. Miközben leveszem a szék támlájáról az egyik vadász szettemet. Felvettem egy harisnyakötőt ami a térdem fölé ér, rá pedig egy fekete farmer kantáros rövid gatyát ami rám feszül, de mégis nyúlik. Felülre egy pánt nélküli gumis melltartót. Ledobtam az inget és egy csipkés fekete felsőt vettem fel, majd a kantárt is vállamra tettem. Megfordultam és Dylan a telefonjával babrált aztán rám nézet és vissza a telefonra. Vállat vontam, felkaptam a telefonom az ágyról és kisétáltam. Átmentem a titkos szobába és felkaptam a térd fölé érő csizmámat, meg azt a bőrdzsekimet ami a mellem aljáig ér. Felkaptam pár kést, meg a kardom, a köpenyem a kezembe vettem és a konyhába mentem. Rózi épp főzött. Az ikrek és Sol kártyáztak az asztalon, Dylan pedig a telefonját bújta.
-Hmm isteni illata van.-lépek Rózi mellé. Mosolyogva néz ràm és egy kanalat nyújt felém.
-Megkóstolod?-kérdezi. Bólintok és egy kanálnyit kiemelek a húslevesből. Fújok rá párat aztán bekanalazom.
-Ühm... ez isteni.
-Igen de kell még neki pàr óra.
-Addig elugrok...-nem fejezem be a mondatot mert mindenki rám emeli tekintetét és látva ruházatom csak bólintanak.
-Veled me...-kezd bele Dylan.
-Nem nem jössz.-intem le.
-De megyek!
-Nem Dylan nem jössz! Nem szeretném ha végignéznéd ahogy a hozzád hasonlók élettelen teste felett állok... És nem is fogod ha rajtam múlik!-nézek rá miközben kiöntöm az első pohár kólámat. Az arca kissé megdöbbent. Egyszerre húzom le az egész pohàrral.
-Ez baromi aranyos volt...-sóhajt egyet Sol. Furcsán nézek rá de inkább nem kérdezek semmit.
-Tessék.-nyom egy szendvicset a kezembe Rózi.-Dupla húsos szendvics hogy nehogy éhes legyél. Megvárjunk az ebéddel?-kérdezi.
-Nagyon szépen köszönöm.-mosolygok rá hálásan.-Hát attól függ mikor lesz kész. Két óra oda aztán vissza, és nem tudom meddig leszek ott. De vacsorára biztos itthon leszek. De ha nagyon szeretnétek tudni hol vagyok, van nyomkövető a motoron, azt a fegyver raktárban nyomon követhetitek, és bàrmikor fel is hívhattok szóval... Nem lesz gond.
-Rendben.-bólint Rózi.
-Bemehetünk a titkos fegyver raktárba? A kincses szobába???-ámuldozik Aiden. Csak mosolyogva bólintok.
-De ne tegyetek egymásban kárt, nyitva hagytam az ajtót.-biccentettem a fejem a folyosó fele mire mind a hárman futottak is oda.-Dylan ma úgyis ráérsz szóval Blake és Liam segíthet még egy vas réteg lerakására, a garázsban vannak a cuccok de ha valami kell még, nem messze van egy bolt ahol tudtok venni ami kell. Ès ha már annyira bele lendültök, lefesthetnétek a kosár palánkokat is mert lepattogzik róla a festék.-hadarom. Felcsillant a szeme a kosár említésére.-Na megyek.-kapom fel a köpenyem és a szendvicset rágcsálva a garázsba mentem. Elővettem a polcról a bukó sisakot meg a kesztyűt. A telefonommal csatlakoztam a bukósisakra. Megettem az utolsó falatot is és kitoltam a motort.
-Vigyázz magadra! És ne terheld a válladat.-áll meg mellettem Dylan. Felnézek rá és bólintok.

-Meg leszek.-indítom be a motort. Oldalra billentett fejjel néz rám.
-Mi az?-kérdezem. Megrázza a fejét és elindul a garázs fele. Rácsapok a fenekére.-Vacsin találkozunk.

Nem várom meg amíg válaszol. Lecsapom a sisakot és màr száguldok is végig az utcákon.