Másnap éppen a kedvenc sorozatomat néztem és fagyit ettem amikor ezt valaki megzavarta. Már eszeveszetten nyomta a csengőt az a valaki.
-Megyek már!-ordítottam.
Amikor kinyitottam az ajtót majdnem elájultam. James állt ott egy hatalmas rózsacsokorral. James a kis kori legjobb barátom volt és szinte már jártunk. Csak sajnos elutaztak Amerikába és utána nem is tartottuk a kapcsolatot
-James?-néztem rá kerek szemekkel.
-Semmi ölelés?-szólalt meg a mély rekedt hangján.
Gyors odarohantam és szorosan megöleltem.
-De megnőttél.-puszilta meg az arcom.
-Te meg férfias lettél.-kacsintottam rá.
Bementünk a házba és elkezdtünk beszélgetni, mivel már 4 éve nem láttam.
-És pasi a láthatáron?-kérdezte huncutan.
-Szingli élet tudod.-mosolyogtam.
-Értem.-ölelt meg.
-És teveled mi újság? Barátnő?-néztem sötétbarna szemeibe.
-Nem igazán sok. Eddig ritka volt a barátnő nálam.-nézte a földet.
Ekkor a csengő szólalt meg.
-Megyek!-szóltam kis.
Ajtót nyitottam és Luke állt ott.
-Szia Luke. Hát te?-vakartam meg a fejem.
-Bemehetnék?-mondta mogorván.
Nem is mondtam neki semmit, de ő berontott a lakásba.
-Beszélnünk kell.-nézett rám.
-Üljünk le.-néztem rá furán.
Bementünk a nappaliba.
-Ez meg ki?-mutatott Jamesre.
-Ő itt James.-mondtam.
-Szeretnék veled négyszemközt beszélni.-förmedt rám.
-Oké mondhatod.-fogtam meg a kezét mivel ideges lett.
-Mondom négyszemközt!-rántotta el a ezét.
-James. Felmennél a szobámba?-néztem rá kutyaszemekkel.
-Persze.-ment fel.
Leültünk a kanapéra és Lukeon láttam, hogy mérges.
-Mi a baj Luke?-néztem rá.
-Anyumék..-csuklott el a hangja.
-Mi?-kérdeztem.
-Elküldtek otthonról.-borult a nyakamba.
-Miért?-simogattam a hátát.
-Itt maradhatok pár éjszakára amíg a srácok nem jönnek haza?-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Persze.-puszilta agyon az arcom.
-Ti együtt vagytok?-jött le a lépcsőn James és éreztem, hogy Luke egyre jobban szorítja a karomat.
-Nem.-mondtam.
Már egyre jobban fájt a kezem ahogy Luke szorította.
-Ahh Luke!-sikkantottam fel-ez már fáj!
-Bocsi!-simogatta meg a kezemet.
-Bántod a lányokat?-röhögött fel James.
-James..-néztem rá haragosan.
-Esetleg magadról beszélsz.-állt fel Luke.
-Hh-röhögött-egy pszichopata állat.
Luke akkor közelebb ment hozzá és súgott neki valamit. Láttam, hogy Jamesben felment az adrenalin és megindult Luke felé. James egy akkorát bevert Lukenak, hogy a földre került.
-James! Mit csináltál?- rohantam oda Lukehoz aki addigra felállt.
Ekkor elé álltam, mivel beakart vágni neki.
-Luke! Ne!-álltam elé és a keze a gyomromnál végezte.
Leestem a földre és alig éreztem a testemet, mivel Luke erőből ütött belém.
-Emily!Bocsáss meg!!-emelt fel.
-Hagyd!-vett át James.
-Vigyél fel!-karoltam át Jamest.
Ekkor jöttek meg anyáék is.
-Itt meg mi történt?-szólalt meg anya-Kislányom jól vagy?-jött oda hozzám.
-Semmi.Jól vagyok.-nyugtatgattam anyát.
-Emily. Én tényleg Sajnálom!-mondta Luke miközben James lerakott a kanapéra.
-Luke szerintem most menny haza!-simítottam meg a kezét.
Megpuszilta a fejem és kisétált az ajtón maga után becsapva.
-Kislányom összepakoltál?-kérdezte apa.
-Igen.-mondtam halkan.
-Még egy kicsit pihenj és indulunk a reptérre.-szólalt meg anyám.
Amire elaludtam volna addigra már indultunk is. Az ablakon bámulva csak Lukera tudtam gondolni. Nem akarom itt hagyni. Mi lesz ha elfelejt, beleszeret másba és lesz egy barátnője.
A gondolatmenetemet csak az zavarta meg, hogy odaértünk. Kiszálltam a kocsiból és húztam magam után a bőröndömet. Nem akarom itt hagyni Ausztráliát, nem akarok elmenni. Itt vannak a barátaim és a rokonaim. Amerika olyan messze van.
-Min gondolkozol?-karolta át a derekamat James.
-James ne!-toltam el a kezét.
-Az a Luke miatt?-állított meg.
-Igen.-csuklott el a hangom.
-Ennyire szereted?-bólogattam.
-Emily!-hallottam egy ismerős hangot.
Hátrafordultam és Lukeot pillantottam meg. Odarohantam és megcsókoltam. Olyan volt, mint a filmekben. Már vagy 5 perce nézhettük egymást mikor James megszólalt.
-Emily, mennünk kell!-mondta.
-Szeretlek Luke!-öleltem meg szorosan.
-Én is Emi!-csókolt meg.
-Ugye várni fogsz rám?-kérdeztem.
-Igen.-ölelt még szorosabban.
-Emi, gyere már!-sürgetett James.
-Jó megyek már!-szóltam vissza.
-Jó legyél!-csókoltam meg.
-Te is!-integetett utánam.
