Ez vagyok én

11. Rész

Reggel izgatottan keltem ki az ágyból, mert igen fontos volt az a nap, és igyekeztem nagyon jól végig vinni.
Kitakarítottam délelőtt, és összeszedtem minden olyan cuccomat amire szükségem lenne.

Pontosan délbe már a pályán voltunk, a meccs egykor kezdődött viszont szükség van egy órára. Csapat megbeszélések és minden olyan fontos focis dolog.
Fél egykor jelentek meg a fiúk. És Boti nem hazudott, mindenki ott volt, aki este a bulin. 25 srác, egy lány csapat foci meccsén.
Örültem, hogy ott voltak, és úgy éreztem mindenki aki számít ott van.
Feri odahívott magához és megkért hogy, tartsak lelkesítő beszédet a csapatnak. Mivel hazai pályán voltunk úgy helyezkedtünk a füvön, hogy mindenki hallja amit mondok (még a szurkolók is)

-Igazából, nem tudom mit is mondjak. Jó csapat vagyunk,és tudom hogy ma elvisszük a kupát. Teljesen mindegy hogy ki mit érez most, mit fog a pályán érezni. Csak a labdára koncentráljatok. Ha bármi gáz van Renivel és Zoéval ott vagyunk. Szóljatok és megoldjuk. Nem szeretném ha lapokat szereznénk. Menjünk fel a pályára és élvezzük amit csinálunk. Gyertek ide - intettem magamhoz, körbe ölelkeztünk- én hiszek abban amiben ti talán nem is. Erősebbek vagyunk mint ők. És most mindenki a helyére.
A felállás remek volt. Reni jobb csatárként, Zoé jobb védőként, és én pedig középpályásként, mögöttem Nórival.
Szépen kettesével álltunk, és bemelegítést kezdtünk el.
-Nóri, leszel velem? - léptem felé. Próbáltam barátságosan közeledni felé.
-Ha nagyon muszáj.- nézett rám flegmán, és a sporszárát piszkálta
-Lányok 16-osig futás, sarok emelésel oda, vissza mindenkitől sprintet kérek, utána térd és újra sprint, ezt 4x. Saját tempóba, de mozgás legyen. -szóltam a csajoknak
Nóri azonnal kilőtte magát, de tudtam hogy nem bírja sokáig ezért utána mentem.
-Nóri. Miért szakítotattok?
-Mert. Nem. Kell. Nekem. Áron. - fújta ki magát a kocogás után, nem fogja sokáig bírni a meccset
-Ezt hogy érted? - kérdeztem tőle teljesen lesokkolva, én egy ilyen srácért bármit megtennék. Ő meg csak úgy eldobja.
-Van. Sokkal. Jobb. - nézett rám, és elkezdett sprintelni, azt hitte hogy lehagy. De nem. Belehúztam és lehagytam, csóri csajt.Elborult az agyam, mit képzel ez magáról? Áronnál van jobb? Azt kétlem.
De éreztem, hogy ez nem igaz. Van tőle jobb... Marci
-Vikiiiiii! Gyere már egy kicsit ide - kiáltott nekem Feri.
Persze egyből az edzőmhöz rohantam, biztos valami fontosat akar mondani nekem.
-Igen? - néztem fel Ferire, aki a kezében tartott egy ásványvizet.
-Ezt add oda Nórinak, nem akarom hogy szomjas legyen.
-De Feri. Meccs közben nem ihatunk, erre tanítasz minket.
-De ő más. Csak. Vidd oda neki.- dobta felém az üveget, amit elkaptam. Elindultam vissza a csajokhoz, akik már nyújtottak, Zoé vezetésével.
-Nóri. Feri küldött neked egy vizet, nem akarja hogy szomjas legyél. - indultam fele. És közben érdekes kérdések jártak a fejemben
-De kis figyelmes Ferkó.
-Ferkó? - kérdeztük egyszerre Zoéval.
-Viki, Reni megbeszélés. Most! - emelte fel a hangerejét Zoé.

Elmentünk a lányoktól meszebbre
-Csak nekem fura Nóri? - kérdezte Reni
- Miért hívja Ferkónak?
-Miért nem rúghattam fel az első meccsen?
Kérdések sokaságát tettük fel egymásra, amire persze nem találtunk választ. De egy dolgot tudtunk. Valami nincs rendben Feri, és Nóri között.

-Hölgyeim kezdünk- kiabált a spori, Mariann. Nagyon kedves, és szép játékvezető, és persze tökéletesen vezeti a meccseket.
Elhaladtunk a kispad mellett, és Feri mellém állt, majd a fülembe súgot egy mondatod. "Csak Nórit védd meg, neki ne legyen semmi baja, ez fontosabb mint a kupa"
A mondat belevédődött az agyamba, és nem is akart kiszállni belőle. Próbáltam kiverni onnan de nem jött össze. Hallottam kintről a fiúk biztató kiabálását, és sikerült, kikapcsoltam.
Mély levegőt vettem, és a fülemben csengett a spori sípjának hangja.
Az ellenfél kezdett, de hamar elszedtük tőlük a labdát.