Csak ki szerettem volna élvezni, hogy vége van a vizsgaidőszaknak. Otthon akartam lenni és nagyot aludni. Ehelyett elmentem egy hülye buliba, ahol megismertem őt. Ezzel mindent felforgatva. Hogy mi is történt? Elmesélem.
" A púltnak dőlve figyeltem a tömegben táncoló barátaimat. Most a jól megérdemelt bulit élvezzük. Vagyis ők. Soha nem szerettem ilyen helyekre járni. Sok izzadt test a táncparketten és a sok bunkó részeg ember, akik minden lánynál bepróbálkoznak. A levegőben cigi, pia és egy kis fű szag keveredett, ezzel teljesen elrontva a levegőt. Ha a barátaim nem lennének annyira akaratosak, akkor most is a koliban lennék és egy filmet néznék, pizsamában. Mióta beléptünk az ajtón arra várok, hogy hazamenjünk és aludhassak.
Feszülten húztam lentebb a rövid szoknyámat, amit természetesen a szobatársam, Hayley erőszakolt rám. Legyen annyi elég, hogy a kelleténél többet mutatott. Idegesen keresgéltem a tömegben a barátaim, de úgy látszik elnyelte őket a sok izzadt test. Már azon voltam, hogy megkeresen Hayley-éket, de mellém ült egy igen ittas álapotban lévő férfi, aki olyan negyven-negyvenöt között lehetett. Annyira be volt állva, hogy még a beszéd is nehezére esett.
"Meghívhatlak egy italra?" Még ez a kis mondat is nagy kihívást jelentett számára.
"Kössz, de nem." Mondtam teljesen semleges hangon. Gondoltam, ha nem figyelek rá talán lekopik.
"Na csak egy pohárral." Fogta meg a combom.
Én azonnal levertem onnan a kezét és menni készültem. Hogy hova nem tudom. Csak távol tőle. Azonban ő ezt nem hagyta, mert megfogta a csuklóm és magához rántott.
"Én csak udvarias akartam lenni, de úgy nem megy, hogy ha makacs liba vagy. Felőlem belevághatunk egyből a közepébe." Ajkain egy perverz mosoly látszott. Még ha segítséget akartam volna hívni az se ment volna, mert olyan hangos volt a zene, hogy semmi nem hallatszik.
"Engedjen el, most." Már kezdett fájni a csuklóm, ahol szorította. Egyre erősebben tartotta a kezemet, mire nyöszögni kezdtem.
"Mi lesz ha nem?" Nevetett fel erőltetve.
"Akkor beverem a képedet" Hallatszott mögülem egy mély hang.
Az előttem álló férfi felnézett és mikor tekintete mögén terelődött megkövült és elengedte a kezem. Nagyot nyelt, motyogott valami és eltűnt a tömegbe. Értetlenül néztam utána. Mi a fene volt ez?
Lassan megfordultam és egy magas férfival találtam magam szembe. Haja rendezeztlenült volt felállítva. Kék szemei engem mértek végig, amitől kirázott a hideg. A rajta lévő kék póló szinte szétrepedt az izmai miatt. Magasított cipőbe voltam, de még így is csak a mellkasa közepéig értem fel. Kezeit a farmerja zsebeibe tette és tovább nézett engem.
"Ömm..izé, köszönöm, hogy megmentettél, azt hiszem." Teljesen zavarba voltam, amit valószínű észre is vett mert jóízűen felnevetett.
"Szóra sem érdemes." Még mindig jól szórakozott rajtam. Ideje volt menni.
Táskámat lekaptam a púltról, biccentettem egyet felé és elmentem. Lehet bunkó voltam, de nem akartam tovább maradni. Elég volt nekem ez a szűk egy óra.
Mikor kiértem a szórakozóhelyről, akkor tudatosult bennem, mennyire is hiányzott a tiszta levegő. Senkivel nem törődtem csak azon gondolkoztam, hogy hogyan mehetek a leggyorsabban haza.
"Lucy!" Hallottam egy ismerős hangon mögülem, ismét.
"Honnan tudod a nevem?" Zavarodtam össze. Soha nem említettem neki hogy is hívnak.
"Az nem lényeges. De tudod nem volt szép csak úgy otthagyni engem egyedül, miután megmentettelek." Csapódott mellém
"Egy szóval sem mondtam, hogy ments meg." Na jó, talán lehetnék udvariasabb.
"De ha nem mentettelek volna meg, valószínű már a bugyidba matatna." Vágta zsebre a kezeit.
"Tulajdonképpen most miért is jöttél utánam? Hogy ezt az orrom alá dörgöld? Már megköszöntem, nem tudom mi kell még." Rá sem néztem. Reméltem minél előbb lekopik.
"Látom nagyon feszült vagy. Pirosbetűs napok?" Kérdezte szórakozott hangnemben.
"Rohadtul nem vagy vicces. Inkább fordulj vissza és menj bulizni, bunkó."
"Semmi kedvem visszamenni, szívesebben vagyok veled."
"Chh, nem is ismersz. És mivel én most megérkeztem ezért 'sajnos' el kell búcsúznunk. Azt hiszem többet nem látjuk egymást, joéjt." Intettem neki egyet és a koli bejáratához mentem. De visszaszólt.
"Azt hiszem többet fogsz hallani rólam, mint azt te hinnéd. Tudod engem nem lehet lerázni, mindig ott vagyok mindenhol. Ja és a nevem Zac Efron, jóéjt Lucy" Kacsintott egyet és elment.
Magamra hagyva engem a tömérdek kérdéssel és gondolattal a fejemben."
tudom, tudom osszekapkodott lett meg ilyenek de igerem a kovi fejezet osszetettebb, hosszabb es jobb lesz😇
YOU ARE READING
Dark [Zac Efron Ff HU]
FanfictionCsak egy sima bulis estének indult. De találkoztam Vele. Ezzel megpecsételve a jövőmet.