A nagybácsi kastélyában

A titkos könyvár

Egy hete,hogy megérkeztem a nagybátyám kastélyába.17 éves vagyok,a nevem Zoe Black.Nincsenek szüleim,kiskoromban úgy kb 2 évesen vesztettem el őket.Azóta a rokonaim vigyáznak rám:voltam a nagyszüleimnél,de aztán meghaltak,anyukám nagybátyánál,de őt elcsapta egy autó,apukám szüleinél,végül idekerültem,a nagybátyámhoz.Tudom,nagyon fura,hogy minden rokonom akkor purcan ki,amikor ott vagyok nála.Ha ez a nagybácsim is meghal,akkor 18 éves koromig egy árvaházba kerülök.
Barátaim sajnos nincsenek,mert a folyamatos gyámváltálssal, költöznöm is kellett.Magántanuló vagyok,eddig egy iskolában se voltam,a tanárom mindig hozzám járt.Annyira nem vagyok szociális,nem járok el péntekesténként bulizni,nem pasizok,nem megyek el shopingolni se.Ha bármire szükségem van,megrendelem az internetről.A szüleim egy óriási összeget hagytak rám,de azt csak 20 évesen kapom meg teljes egészében.Addig meg kell elégednem azzal a pénzel amit kapok a gyámomtól.

Csütörtökön,amikor megérkeztem a nagybátyám a halban várt rám.Egy magas,szőke haju,tejfehér bőrü úr ált a fal mellett.
-Szia,Zoe.-mondta halkan.A hangja igaz,hogy halk volt,de tekintélyparancsoló.-Szólíts nyugottan Georg-nak.Max hamarosan felviszi a csomagjaidat a szobádba.Gyere,megmutatom a kastélyt.
Egy kicsit meg voltam szeppenve,ugyanis nem ilyen nagybácsira emlékeztem.13 évesen meglátogatott.Akkor nagyon vidám,kedves és nem volt annyira lényegretörő mint most.
Georgal körbejártuk az egész kastélyt.Megnéztük a kertet,a tornyokat,a vendéghálókat,a konyhát,meg a könyvtárat.A szobámat direkt utoljára hagyta.
Amint beléptünk oda,ledöbbentem.Ez a világ legmennőbb szobája.
-Remélem tetszeni fog.Amikor utoljára találkoztunk odáig voltál ezekér a szinekért.A csomagjaid ott vannak a gardrobszobában.-magyarázta.Őszintén,leesett az állam.Georgon látszott,hogy várja a reakciómat.
-Georg,ez nagyon király szoba.Köszönöm szépen.-mondtam.
-Szivesen.Amanda,a szakácsnő,szivesen csinál neked valami uzsonnát.
-Rendben.

Miután kiment a szobámból rendesen körbenéztem.A falakra tájképek voltak festve,a plafon meg tele volt csillagokkal.Mivel az egyik toronyban volt a szobám,minden falon volt egy óriási ablak,amin keresztül gyönyörü panoráma kilátás tárult elém.Az ágyam egy kétszemélyes franciaágy volt.A paplan és az ágynemü fekete volt. Az ágyal szemben volt az íróasztalom.Az ágyam baldahimos volt,de nagyon jól nézett ki.A végében egy plazmatévé volt feltéve.
A szobámból két ajtó nyílt, az egyik a gardrobb volt.Bent volt legalább 4 nagy szekrény.A fürdőmben volt egy hatalmas kád,egy zuhanyzó,kagyló és vécé.Ja,és sminkes asztal is,,amit imádok.
Kipakoltam a bőröndjeimet.Beraktam a ruháimat a szekrénybe.Kivettem a kis macimat és az ágyamra tettem.Igaz,már majdnem felnőttem,még mindig egy plüsállattal alszok.

Ez után lementem a csigalépcsőn.A konyhában fahéjillat terjedt.
-Szia Zoe!-mondta a szakácsnő.A haja kontyba volt kötve.Nem olyan általános szakácsnő volt.Egy magas,vékony,kb 36-os nő volt.Amanda rámmosolygott.-Mi szél hozott erre?Netán a hasad?
-Igen.-kacagtam fel.Már most nagyon megkedveltem.
-Mit szeretnél,mit készítsek neked?
-Hát,valami édeset.
-Hm,pudingot,fagyit,palacsintát,muffint,fánkot,tortát vagy inkább csokiskekszet.-sorolta Amanda.
-Egy nagy fagyit.Csokisat,epreset,vanilliásat,kókuszosat,karamellásat és kekszeset.-soroltam.-Ja,és ha lehet legyen rajta cukorka,cseresznye és tejszínhab.
-Rendben.-nevetett.-Esetleg mégvalamit?
-Nem,csak enyit.
-Ha majd kész lesz felküldöm.-mondta.-Addig mennyi fel nyugottan.
-Köszönöm.-mondtam,azzal kimentem a konyhából.

A szobámban pakolásztam,mikor kattant az ajtó és Amanda lépett be.Kezébem volt egy tálca,rajta két üvegpohár,egy tálka tejszínhab,egy szines cukros és egy cseresznyés tál.Ja,meg ott volt egy óriási tál,amiben benne volt a fagyim.
-Megjöttem.-kiáltotta el magát.Odament az ágyam mellett lévő asztalkához és lerakta rá.-Jó étvágyat!
-Várj!-kiáltottam utána.-Nem szeretnéd velem megenni?
-De,nagyon szivesen.-huppant mellém az ágyra.
A fagyi isteni finom volt.Estefele lementem,hogy megkeresem a nagybátyámat.
-Hahó!-kiáltottam el magamat,mikor a halban voltam.
-Ne kiabálj.A nagybácsid nem szereti ha bárki hangoskodik.-mondta Amanda.
-Nem láttad a nagybácsimat?-kérdeztem.
-Asszem a könyvtárban van.
-Oké,köszi Amanda.-mondtam és elindultam.
Mentem,mentem,aztán a vendégszobáknál találtam magam.Igyekeztem visszatalálni a szobámba,kevés sikerrel.Addig mentem,mígnem már azt sem tudtam,hogy hol vagyok.Nagyon sötét volt,ezért nem tudtam megállapítani,hogy hol vagyok.Lekuporodtam a fal tövébe.Ekkor meghallottam,hogy valakin a nevemet kiabálja.
-Itt vagyok!-kiáltottam.Mikor fel akartam tápászkodni a fal megmozdult mögöttem,én meg beestem mögé.
-Áááááááááááá!-üvöltöttem.Beestem egy nagyon tágas helységbe.Mikor felkeltem a ruhámat,a hajamat meg a kezemet is vastag porréteg borította.A helység falait óriási polcok borították,tele könyvekkel.Az egyik falnál egy poros fotel volt,egy állólámpával.
-Zoe!-kiáltotta Georg.Megragatta a karomat és kirántott a könyvtárból.
-Hogy kerülsz te ide?-kérdezte a nagybácsim.
-Téged kerestelek.-mondtam zavartan.
-De ODA,hogy kerülsz?-kérdezte.
-Beestem.Lekuporodtam a fal mellé,és mikor meghallotam,hogy a nevemet kiabálod fel akartam álni,de beestem ide.
-Rendben.Most menny a szobádba,holnap,délelőtt jön az új magántanárod.Jó éjszakát.-mondta.

Felmentem a szobámban.Az ágyam melletti szekrényen egy lefedett tálca fogadott.Felemeltem a fedelét és elmosolyodtam.A tálcán egy nagy adag palacsinta volt,juharsziruppal meglocsolva.Az egyik kedvencem.A tálcán még volt egy kis levél is:
,,Üdv itt,Zoe!Remélem nagyon jó barátnők leszünk.
Amanda''
Bementem a gardrobbomba és átöltöztem a pizsimbe.Bedőltem a cuki,baldahimos ágyamba és magamhoz szoritottam a plüssömet.Észre se vetem,hogy mikor nyomott el az álom.

<3Sziasztok!Remélem tetszett.<3