A zaklatóm ~H.S.~

3. Utálom

-Na szóval... Hallgatlak!

-Rendben! Aki mellettem ül, ő a te féltestvéred, Raymond! Ő itt fogja elkezdeni a tanulmányait, viszont nekem vissza kell mennem a munkám miatt Chicagoba!- csöndben marad, én pedig csak bólintok.

-Hát köszönöm, hogy elmondtad! Ha ennyi lenne, akkor..- állnák fel, de...

-Nem, nem ennyi! Mikor megtudtam, hogy te itt élsz jött egy gondolatom! Mivel nem szeretném Rayt koleszba rakni, te pedig itt élsz anyáddal...- megvakarta a tarkóját. És nem, nem és nem!

-Egyedül élek! És nem, nem élhet itt! Nekem szükségem van a helyre és a csöndre a munkám miatt!- szögezem eléje a tényeket.

-Egyedül élsz? Anyáddal mi történt?- arcán látszott némi aggódalom.

-A szomszédban lakik és nem történ vele semmi! Mint mondtam a munkám miatt kell a csend!

-Munkád? Nem gimibe jársz?

-De igen, oda! De már van munkám!- bólint egyet, majd végre megszólal az állítólagos féltestvérem.

-Figyelj! Én tényleg nem kavarok nagy port! Csendben leszek és nem vagyok olyan társasági ember!- bólintok.

-Mennyire zavarna téged az, ha mondjuk fel és alá sétálgatnák a házban?

-Semennyire! De ha mégis, akkor felmennék a szobámba!- mélyen beszívom a levegőt.

-Rendben, ideköltözhet!- igen megengedem, de mert csak az apám kéri és a srác gyakorlatilag a családomba tartozik.

-Köszönöm!- néz rám hálásan az apám.

-Mikor költözöl?- érdeklődők, hogy mire készítsem el a szobáját.

-Már ma!- közli vele az apám. Megint veszek egy mély levegőt, de ezen már nem akadok fenn.- A barátja pedig holnap!- értetlenül nézek rá.

-Nem, ide semmiféle barát nem jöhet! Csak ő!- jelentem ki, de apám nem hall meg.

-Figyelj! Kérlek hadd költözzön ő is ide! Ígérem kordában tartom! Nagyon sajnálom ezt az egészet, de apám akarta, én ellenkeztem! Hálás vagyok, hogy befogadsz!- rám mosolyog, melyet viszonzok.

-Semmiség! És ha a barátod tényleg meg tudja fékezni magát, legyen! De ha hangosak lesztek, vagy akadályoztattok a munkában, mind a ketten repültök!- bólint egyet és megölel.

-Köszönöm!

~~~~

Aznap még Ray beköltözött. Tényleg igazán csendes srác. Ma viszont mentem suliba, viszont az irodába nem. Ray megkért, hogy suli után üljünk le és beszélgessünk. Az ő szobáját választotta "chatszobának". Én elfoglaltam a babzsákfotelját, míg ő az ágyán feküdt.

-Kezdjük egy egyszerűbb kérdéssel!- kezdte Ray.- Mit utálsz?- elnevettem magam.

-Helyezd magad kényelembe! Hát nem szeretem a vizet, víz fóbiám van, meleget, felfogott hajat emberek között, csak különleges zeneszámokat ismerek és kiemelten utálom a One directiont! És még keveset mondtam!- elhúzta a szájját.- Baj van?

-Öhm... Majd megtudod este!- ráhagytam az egészet.

-Te mit nem szeretsz?

-Azt inkább hagyjuk, túl sok van belőle...- ráhagytam az egészet.

-Van barátnőd?- kérdem most én.

-Nem, nincsen! De reménykedem, hogy itt találok egyet!- bólintok csak.- Tőled meg már meg sem kérdem, tegnap láttam!- kuncogtam egyet.

-Ő nem a barátom! Csak azért hívtam ide, hogy küldjön el titeket!- a kuncogásból nevetés lett.

-És akkor ő ki neked?- vakarta az állát.

-A főnököm egyben anya exe!- bólintott.

Még vagy öt kérdést kiveséztünk, majd elvonultam a szobámba dolgozni.

"Én azt szeretem ha rossz vagyok,
Bár ezt mindenki utálja!
Én viszont szeretem azt aki vagyok,
Ha nem tetszik, ne hajts utánam!"

Épp leírtam az utolsó szót, mikor csöngettek az ajtón. Hallottam, ahogy Ray mondja, hogy nyitja, de túl kíváncsi voltam az illetőre, így kiálltam a lépcső tetejére.

-Szeva haver!- pacsizott le Ray, Harry Stylessal? Szám egy kört formált! Már értem miért húzta el száját Ray, miután befejeztem a 'mit utálok' kérdésre a válaszadást!- Harry szeretném bemutatni neked a féltestvéremet Violettát!- lassan lesétáltam a lépcsőn, majd kishíjján kezet fogtam vele.

-Örülök, hogy megismerhetlek!- zöld szeme csak csillogott.

-Bárcsak én is mondhatnám ezt!- elengedem a kezét és Ray felé fordulok.- Mutasd meg neki a szobáját, a szabályokról ismertesd! Visszamegyek dolgozni!- eljutottam a szobámig, majd újra leültem az íróasztalomhoz.

>Harry szemszöge<

Lépcsőre felnézve megláttam egy gyönyörű lányt, aki kikerekedett szemekkel néz rám. Csak ne kapjon fangörcsöt! Lassan lejött hozzám és kezet fogott velem!

-Örülök, hogy megismerhetlek!- mondtam neki, egy csábos mosoly kíséretében.

-Bárcsak én is mondhatnám ezt!- mondta és hangja tele volt gúnnyal. Szóval az utálok közé tartozik! Violetta bátyjához fordul.- Mutasd meg neki a szobáját, a szabályokról ismertesd! Visszamegyek dolgozni!- Ray csak egyet bólint és végig nézem, ahogy tökéletes teste fellibben az emeletre, majd eltűnik az ajtó mögött.

-Harry, figyelsz te rám?- lengeti meg előttem a kezét Raymond.

-Ja, bocs! Csak elbambultam!- megráztam a fejem, majd keresni kezdtem a bőröndöm.

-Megmutatom a szobád!- a bőröndöm már Ray kezében volt és vitte föl az emeletre. A szobámba lerakta azt és felém fordult.- Szóval, a szabályok: nincs hangoskodás és ha fel és alá járkál a házban Vilu az nem zavar minket! Vil?- kikerekedett szemekkel néztem rá és a szemem előtt csak egy lebegett: "Mi van?"

-Szóval nincs buli?- kérdem szomorúan.

-Nincs!- rázza meg a fejét.

-Csak ennyi?

-Még igen. Biztos, hogy idővel több lesz! Ohh.. És még valami, nem nagyon bír téged, se a bandát! Légyszi az ilyen dolgokat mellőzd!- megforgattam a szemem.

-Szóval mellőzzem magamat?- erre csak felnevettünk.

******************************************************************

🙊Fanny❤