You've been deep in a coma

Nem emlékszem

Blake egész nap Avery szobájában volt. Ma éppen olvasott. Már a fejezet végénél tartott, amikor felnézett könyvéből. Azt látta, hogy Avery kinyitja a szemét. Gyorsan szólt az orvosoknak, akik a folyosón beszélgettek, aztán odasietett a lányhoz. Ő csak azt kérdezte tőle:
-Ki vagy te?

Ekkor benyitottak az orvosok, és kiküldték Blake-t, hogy várja meg őket a recepciónál.

Egy óra múlva megérkeztek a hírekkel.
-Miss Brightmore meg fog gyógyulni. Még egy kis ideig benntartjuk megfigyelésre, mivel van egy kis probléma.
-Milyen probléma? Azt mondták fel fog épülni. Vagy mégsem?!
-Igen ezt mondtam, de a hosszú kóma alatt elfelejtett minden eseményt az életéből.

Eltelt három nap mióta Blake nem láthatta Avery-t. Már nagyon hiányzott neki. Ekkor az orvosok azt mondták, hogy a lány hazamehet. Avery összecsomagolt, és haza is mentek. A lakásuk nem volt túl nagy: 2 háló, 2 fürdőszoba, 1 konyha és 1 nappali.
Blake teljesen megértette Avery helyzetét, egész délután próbált segíteni, de a lány nem emlékezett semmire.
-Szóval a te neved Blake, az enyém Avery, és mielőtt kómába estem, mi jártunk...
-Igen, és én 22 éves vagyok, te meg 20.
-Én még most sem emlékszem semmire.
-Ezért vagyok itt én, hogy segítsek. Ebben az étteremben volt az egy hetes
évfordulónk. Ezért ebédelünk ma itt.
-Te mit eszel?
-Még nem tudom. És te?
-Szerintem lazacot natúr burgonyával.
-Akkor én is.
Miután végeztek az ebéddel, moziba indultak.
-Miért nem megyünk a rövidebb úton?
-Tényleg. Mennyire igazad van! Várj! Honnan tudtad, hogy van rövidebb út is?
-Öhm... Nem tudom, talán emlékeztem.
-Épp ez az! Emlékeztél! Ez nagy szó, wow!

A film, amit megnéztek egy párról szólt, ahol a lány apja nem kedveli a pasit....

A mozi után hazamentek, mert a film nagyon hosszú volt. Este fele Blake újra bemutatta a házat Avery-nek.
-...És ez itt a mi hálónk.
-Oo! Álljunk meg egy pillanatra: mi ma együtt fogunk aludni?
-Hát figyelj: van kifogásod ellene?
-Persze! Elmondásod szerint 2 éve nem láttalak, és azt akarod, hogy így egy fél nap után egy ágyban aludjunk?
-Eddig is együtt aludtunk!
-Szerinted! De én inkább hazamennék a szüleimhez éjszakára.
-Avery, bocs, hogy ezt is én kell elmondanom, de a szüleid meghaltak.
-Meghaltak? De... mégis hogyan?
-Egy autóbalesetben, amikor te még nagyon kicsi voltál! Utána pedig a nagymamád nevelt. De ő is, amíg te kómában voltál, meghalt. Krónikus betegsége volt.
-Ezek szerint nincs senkim?
-Ezt azért nem mondanám mivel vannak barátaid az egyetemen.
-Ooo! Hogy még egyetemre is járok. Pff... Milyen egyetemre?
-Orvosi... de csak akkor kell elkezdened, ha visszatér az emlékezeted. Majd holnap átjönnek a barátnőid.
-Oh! Figyelj! Rájöttem valamire.
-Mire?
- Hogy van vendégszoba. Én vendégnek érzem magam itt!
-Ez nagy szó! Tudtad, hogy van még egy háló. Ez azt jelenti, hogy jól haladunk!

Másnap 10-re megjöttek Avery barátnői, azaz Nancy Outridge és Tina Wennell.
-Szia, Avery! Hallottunk a hírről, de tökéletesen megértjük az egészet!-kezdte Nancy.
-Igen! Ne aggódj! Mi próbálunk majd segíteni-folytatta Tina.
-Igazán köszönöm a jóindulatotokat, de én nem emlékszem még a nevetekre sem, úgyhogy jó lenne ha újra bemutatkoznátok!
-Hát persze! Én vagyok Tina, ő meg Nancy.
-Oh... értem. Nyugodtan gyertek fel a vendegszobába! ( A szoba így nézett ki:)

Szóval a lányok felmentek a szobába és elkezdtek beszélgetni.
-Blake azt mondta, hogy ugyanarra az egyetemre járunk. Szóval, ha tényleg így van, akkor le kéne adnátok az anyagot!
-Nekünk a tanárok azt mondták, mivelhogy amnéziád van, újra kell járnod az egyetemet!
-Értem. Tehát kezdhetem elölről az egészet.
-Sajnáljuk!-mondta Tina.
-Hagyjátok! Majd megoldom-sajnálkozott Avery.
Délben elmentek pizzázni. Utána megint hazamentek Blake-ékhez és megint próbálták feleleveníteni Avery emlékeit. Pár esemény eszébe jutott, de nagy részükről fogalma sem volt.

Helló! Szóval csak azt szeretném megkérdezni, milyen lett az első rész? Pls írjátok meg comment-ben.

Love ya, Lia!❤💙