I love you forever

Gyors bemutatkozás

Sziasztok. Azt hiszem a bemutatkozással kéne kezdenem, igen. Kovács Virginianak hívnak. Teljesen átlagos lány vagyok, persze ennek ellenére sikerül elcsavarnom a fél magyar válogatott fejét. De ez most még nem számít. Barna, derékig érő hajam van. A szemem is barna. Budapest szívében lakok a legjobb barátnőmmel Krisztivel. Ő szőke hajú, de a szeme barna, akárcsak az enyém. Nem sok barátom van, csak ő, mivel engem nagyon nehéz megérteni, mert annak ellenére, hogy átlagos vagyok, azért mégis más vagyok, mint a többiek.
Épp éltem sivár, unalmas, említésre sem méltó életemet, amit azért mégis megemlítek, amikor egyszercsak Kriszti egy üzenetet küldött, amit gyorsan el is olvastam, hiszen úgy sem volt jobb dolgom.

Feladó: Kriszti
Úristen Virginia, ezt nem fogod elhinni!!4!!!4!!!4!!! Nagyszerű szülinapi meglepim van számodra.

Gyorsan izgalomba jöttem, és már nagyon vártam haza Krisztit.
Hallottam, ahogy a méregdrága kocsija - mert ugye mi ketten itt szerény kis hajlékunkban megtehetjük, hogy ilyenünk legyen - begördül a kocsifeljáróra. Elémentem, hogy kinyissam az ajtót, majd hirtelen a nyakamba ugrott. Huhh, akkor tényleg valami nagyszerű szülinapi meglepije lehet számomra, gondoltam magamban. Gyorsan lemászott az ölemből, majd hosszas táskájában matatás után, előhúzott egy borítékot és a kezembe nyomta.
- Boldog nagyon-nagyonelőszülit! - visította, majd megölelt. Igen, a szülinapom nem ma van, hanem csak 2 hét múlva.
Miután nagyon nehezen szétváltunk, kinyitottam a borítékot, és felsikítottam. Én ezt nem hiszem el.
- Úristen ezeket meg honnan szerezted? - szegeztem neki a kérdést.
- Hát tudod, gondolom soha nem beszéltem még neked a nagymamám szomszédjának a fiának a barátnőjéről. Na, ő a válogatottnál dolgozik, és pont nekem - egy szinte idegennek - sikerült szereznie jegyeket a válogatott összes csoportmeccsére.
- Jézusom, ezt nem hiszem el. Köszönöm. Úristen, megyünk Franciaországba!