Ez más...

57 6 0
                                    

Nehéz belekezdeni. Másoknak elmondani olyat, amit még én sem értek. Hogy mikor lettem más? Mikor változtam meg? Mikor lettem hiperaktív, optimista, mindig vidám lányból egy... micsoda? Összetört lelkű emberi roncs? Talán ilyen vagyok. Talán. De valahol mélyen még reménykedem, hogy egyszer újra az az ember lehetek, aki voltam. Bár igazság szerint, nem biztos, hogy akarom ezt. Imádtam a régi sulim, a barátaimat, mindent (a föci órákat nem mindig... szadista volt a tanár, bár a mostani rosszabb 😂). Aztán felvettek a Berzébe és minden más lett. Új hely, új emberek, aztán a régiek közül elég sok eltűnt az életemből. Ha tudom akkor, hogy mi az ára ennek az iskolának, lehet, hogy máshogy döntök. De lehet, hogy nem. Az a biztonság, ami ott bennem volt, már nincs. Csak azt sajnálom, hogy ezzel elvesztettem az egyik legjobb barátnőmet. Na jó. Meg a legjobb fiú barátomat. De ő most boldog. Végre! Ennek szívből örülök.
De a lány... ohh istenem, kész katasztrófa. Nagyon sokáig reménykedtem, hogy minden olyan lesz vele mint régen. De már tudom, hogy nem lehet. Ő már más ember. Vagy mindig is az volt, csak sose vettem észre.
Szóval a lényeg, hogy minden változás a berzével kezdődött. Vagy inkább a kilencedik előtti nyáron. Igen. A balesetünknél...

Új életWhere stories live. Discover now