James Bond

1. rész

Ez ez egész dolog még kilencedikben kezdődött. Amikor én beleszerettem az évfolyamtársamba, Bencébe. 2013.12.21-én. Először azt hittem, hogy ez csak egy egyszerű fellángolás. Nos, később kiderült, hogy nem, nagyon is nem. Az idő telt múlt. 10.osztályosok lettünk. Minden itt vált bonyolulttá, reménytelenné, és borzalmassá. 

Októbert írtunk. Szép, őszies idő volt. 

Bencével reménytelen volt az egész helyzet, főleg azok után, hogy Mari, szerelmet vallott neki. Mari nagyon szerelmes volt, az én volt barátomba (aki az évfolyamtársam, Mari meg akkor volt 11-es),Patrikba. Bence meg mindig ott volt mellette, hogy támogassa, nyugtassa, hogy összefog jönni Patrikkal. Nos, akkor Patriknak volt egy barátnője, Klau. De Klaut egy párszor megcsalta, köztünk Marival is. Mari őrülten szerette Patrikot, Klaut meg ki nem állhatta. Nem is értettem, hogy miért. Klau rendes lány, tudom, mert egy iskolába jártam vele, általánosba. 

Nos, miután Mari bevallotta Bencének, hogy szereti, Bence visszautasította. Konkrétan hidegen hagyta a lány. Bence nem az a csajozós típus. 

Az idő tovább haladt. Január 22-e volt. Közösségi szolgálatot végeztem a tűzoltóságon, amikor pittyegni kezdett a mobilom. Bence volt. Furcsáltam, mert sosem szokott rám írni. Mindig én írok. 

Bence üzenete:Húgom! segítenél?-ja igen, Ő a húgaként tekint rám...  
Beka üzenete: miben?
Bence üzenete: Azt hiszem szerelmes vagyok. 
Beka üzenete: Na, és ezzel mi a baj? Na kibe? mesélj. :)
Bence üzenete: Mariba.
Beka üzenete:  De hát, visszautasítottad. mi változott azóta? hogy-hogy most jöttél rá? Ő már Patrikkal van. Azt hiszem, hogy most is nála van.
Bence üzenete: Nem tudom, rájöttem, hogy szeretem. És most, hogy tudom, hogy fent van a legjobb haveromnál, bele se merek gondolni, hogy mit csinálhatnak. Már minden átfutott az agyamon...
Beka üzenete: Aha. Értem. Ne gondolj semmi rosszra, biztos csak beszélgetnek. -így is volt. 

2 órán keresztül nyugtattam Bencét, hogy ne aggódjon, biztos csak beszélgetnek. Amivel nem is volt semmi gond, csak Patriknak akkor még mindig volt barátnője, mert még mindig együtt voltak Klauval.   

Kb. 2 héttel később Bence bevallotta Marinak, hogy mit érez iránta, ekkor Mari utasította vissza őt. Suliba is, bejött, leült, zenét hallgatott egész álló nap. Ha valaki hozzászólt, akkor természetesen beszélgetett vele, de ha nem volt muszáj, akkor nem. Ezt az egész helyzetet látni is rossz volt, nem hogy benne lenni az egésznek a kellős közepébe. Marival nagyon sokat beszélgettem napközbe, elmesélte, hogy összejöttek Patrikkal, aminek Ő nagyon örül. Azt is elmesélte, hogy Bence továbbra is irogat neki, hogy nagyon megbánta, hogy októberben visszautasította. 

-De én nem tudok vele mit csinálni. Én szerettem. Bevallottam neki. De Ő szemtől szembe visszautasított. Én elfelejtettem. Patrik...meg tudod, hogy mindig is szerettem. Hogy nekem Ő az igazi. -mondta Mari, szomorúan. 

-Majd kiheveri, én minden nap beszélek vele. Mindig mondja, hogy sajnálja, és hogy nem kellett volna, akkor téged otthagyni egyedül. Megbánta, és most szomorú emiatt. Majd továbblép az egész helyzeten. -nyugtattam Marit. hisz, nem tudtam volna mit csinálni. 

Eltelt egy pár hét és Bence továbblépett a dolgokon. Patrik és Mari boldogok voltak. 

Eltelt egy nyár. 
Vissza a suliba. 11. osztály. Az első félév nagyon hamar eltelt. Én rengeteg időt töltöttem a legjobb barátommal,Ernővel, és a baráti társaságommal,akik az osztálytársaimból álltak. Laurával és Dórival. nagyon sokat lógtunk együtt. Mindig kitaláltunk valami programot. 

Hirtelen azon kaptam magam, hogy Március van. Laurának mondtam, hogy én azt szeretném szülinapomra, ha együtt töltenék velem, hogy tartanánk egy csajos bulit. Csak mi lányok, Dóri, Laura és én. Én így is készültem aznap...aztán nem így lett.