Twice és a Got7

7. rész

*Mina POV*

Ma van a nagy nap. Életem első randija, ráadásúl, egy aranyos, kedves sráccal.

- Sana, eljössz velem a plazaba? - Kérdeztem meg, mert nem volt normális ruhám az estére.

- Igen, csak egy perc.

-Mehetek én is? PLS! - Kérlelt minket Tzuyu.

- Nyugi, jöhetsz, ha akarsz.

- Jó, köszi. - Moslygott a kis makneank.

Elköszöntünk a többiektől, és már mentünk is a bevásárló központba. Amint odaértünk, már Sana be is rángatott minkett izgatottan, az egyik ruha üzletbe.

- Váljunk három fele, és fél óra alatt szedjünk össze ruhákat, és amelyik mind hármunknak tetszik, azt vesszük meg jó? - Ajánlotta fel ötletét Tzuyu.

- Jó, de mi lenne, ha annak akinek a ruháját választottuk, annak a két vesztes jön neki valamivel? - Mosolygott Sana ravaszan.

- Miért is ne, már úgy is rég versenyeztünk. - Bólogattam kihívóan.

- Akkor 30 perc múlva az öltözöknél. 

Már el is indult a "harc".  

Hamar eltelt ez a kis idő, és én csak pár ruhát találtam, de szerencsére nem csak én voltam vel így, mert a lányoknál is csak néhány dress volt.

- Na, akkor  zsűrizzünk. - Kiátott fel Sana, mire néhányan felénk fordúltak. Bementem az egyik fülkébe, és már kezdtem is a próbálásokat. 

Felvettem az első ruhát, de elég kényelmetlen volt számomra, mert hát elég nagy volt rám.

- Van egy kis gond. - Szóltam ki.

- Mi? - Kérdeztek egyszerre.

- Kicsit nagy rám a ruha. - Nevettem el magam. 

- Akkor az már felejtős. - Kuncogott Sana. 

Már az utolsó ruhát próbáltam fel, és mikor felvettem, egyből bele szerettem.

- Na, élsz még Mina? - Türelmetlenkedett Tzuyu.

- Igen, csak olyan szép ez a ruha. 

- Akkor mutasd meg! - Parancsolt rám az idősebb.

Kiléptem, és a lányoknak kikerekedett a szeme.

- Asszem meg van nyertes ruha, gratulálok Tzuyu, és köszönöm, hogy egy ilyen gyönyörű darabot választottál nekem. - Öleltem meg szorosan a legfiatalabbat.

Megvettük a ruhát és már mentünk is haza. 

- Hányas cipőt hordasz? - Puhatalótzott Sana.

- 23,5. ( Írói megjegyzés:Magyarórszágon ez a 37-es méret) 

- Akkor odaadom az egyik megassarkűm, mert nekem is akkora a lábam.

- Jó, köszönöm. 

- Nincs mit.

Haza értünk és már mentem is lefürödni, hajat mosni. Miútán megvoltam vele, a lányok gyorsan kisminkeltek, megcsinálták a hajam.

- Csukd be a szemed. - Felelte Nayeon. Én megtettem amit kért, amikor valami hideget éreztem a mellkasomnál. Mikor újra kinyitottam a szemem, már egy nyaklánc díszelgett a nyakamban.

- Köszönöm Nayeon. - Öleletem meg a legidősebbet.

- Nem kell megköszönni, szívesen oda adom. - Ölelt vissza. Ekkor a szemem a telefonomra tévedt