Gazdával Az Életem \Befejezett/

2.rész

- Igen Elen néni.
- Khm... Beavatnátok engem is?- kérdeztem.
- Ja, igen, persze.- habogott az anyám, majd bement.
- Letennél?- kérdeztem újra Clarkot.
- Nem lehetséges.
- Miért?
- Ez a szabály.
- Milyen szabály??
- Az új gazda szabály.
- Kifejtenéd?
- Mostantól hozzám tartozol. Én vagyok a gazdád. Amikor a nyakláncot leveszem, akkor elengedek, de az nem fog megtörténni. - lehajtottam a fejem, de valaki megfogta. Amikor felnéztem, hogy ki volt az Clark együtt érzően nézett rám.

A hátára kapott. Elkezdtem sikítozni, ordibálni, de mind hiába.

- Tudom, mit érzel.
-HONNAN TUDHATNÁD? NEM IS ISMERSZ. EGYSZER CSAK BEÁLLÍTASZ ÉS ILYENEKET ÁLLITASZ? MIT KÉPZELSZ MÉG IS KI VAGY TE? Én...nem értek semmit. És mi ez a gazda szöveg mi az, hogy te vagy a gazdám?
- Csak annyit tesz, mostantól örökre együtt leszünk, míg le nem veszem a nyakörvet. Amit csak akkor látsz, ha átváltozol. Most csak egy nyaklánc van a helyén.
- A...akkor ezt csak te és én látjuk?
- Igen.
- Értem. Én.. Azt hiszem, ledőlök egy kicsit odafenn. Érezd....
Nem tudtam befejezni a mondatott, mert hirtelen el sötétült minden. Nem tudtam mi történik, de álmodtam.

Álmodtam egy hatalmas fekete farkasról, aki egyre közeledett felém. Futni akartam, de nem tudtam mikor magamra néztem egy fekete ruha volt rajtam. Valamiért olyan érzésem volt, hogy a farkas nem fog bántani ezért kinyújtottam a kezem és megsimogattam.

Kipattantak a szemeim. Valami furát éreztem az ágy be volt süppedve mögöttem és egy kéz volt a derekamon. Amikor megfordultam Clark volt az. Békésen aludt. Ovatosan leemeltem magamról a kezét és lementem. Hajnali 6 óra volt. Akkor már nem fekszem vissza. 3 óra múlva suli jobb, ha addig rendesen felkelek.

Leültem a konyhába és ittam egy kis meleg teát. Majd felcammogtam az emeletre és elkezdet készülni. Mikor legközelebb ránéztem az órára már fél 7 volt. Így hát elindultam a lányok szobája felé hogy felébresszem őket.

Mikortejesen felébredtek elindultam felkelteni Clarkot, mert volt egy kérdésem méghozzá. Amikor benyitottam döbbenten néztem az ágyamon szétterülő Clarkra. Odaléptem hozzá és elkezdtem bökdösni. Nagy morgás közepette kinyitotta a szemét.
- Mi van?
- Lehet egy kérdésem?
- Na?
- Miért volt vörös a szemem?
- Már nem lesz olyan. Ennyi?
- Aha
- Akkor hagyj aludni.
Erre nem válaszoltam csak lekaptam a pulcsim, mert visszettem tőle.
-Amugy hova mész?- kérdezte Clark.
- Suliba. Amúgy hány éves is vagy?
- 19
Akkor nem annyira idős, mint hittem.

D62957%2C0%2C1%8f