A zaklatóm ~H.S.~

6. Ismerik egymást?!

-Az a múlt, felejtsd el!- arcával az enyém felé kezdett közelíteni...

Ajkaink súrolták egymást, majd nem sokkal később egymásra találtak. Úgy hiányozott a csókja.

-Jók vagyunk?- suttogta ajkaimra.

-Mindennél jobbak!- mosolygok rá.

Lassan kiszálltunk a kocsiból és a nagy épületbe léptünk be, kézen fogva. Kendall kopogott kettőt Jas ajtaján de semmi. Megint megtette.

-Tíz perc!- szólt ki, én pedig csak elképedve néztem tovább az már visszazárt ajtót. Jason haja össze-vissza volt túrva és az ingje se volt a helyén.

-Gyere, üljünk le addig!

-Inkább menjünk le az irodámba! Ott legalább ha tényleg az folyik odabent, nem halljuk!- bólint egyet és újra beszállunk a liftbe.

-Vékony itt a fal?- bólintottam csak.

-Ha tudnád mennyire! Saját bőrömön tapasztaltam!- elmosolyodik kijelentésemen.

-Jasont, vagy azt, hogy hallottad mit csinál?- megforgatom a szemem, közben kiléptünk a liftből.

-Perverz! És légyszi elfelejthetjük, hogy megtörtént?

-Nem élvezted?- arcára megint pimasz mosoly kúszik.

-Nem is emlékszek rá!- leülök a bőrfotelomba és Kendall a másikba.

-Hisz mindenki emlékszik az elsőre!- megrázom a fejem.

-Túlságosan is leittam magam! És én nem Jasonnel terveztem az elsőt, így nem is tartom annak!- bólint egyet és körbe néz a szobában.

-Stílusos szoba!- bólintok egyet, de nevetésem ki akar törni.- Ezen most mi olyan vicces?

-Semmi, semmi...- nevetek. A nevetős pillanatomat a telefon pityegése szakította félbe.

-Tessék!- vettem fel.

-Violetta! Ti kerestetek?- kérdi Jas a vonal másik feléről.

-Igen, mi! De bocsi, nem akartunk zavarni!- egy kuncogást hallok a szoba túlsó végéből. (Mármint Jas irodájából.)

-Nem zavartatok meg semmit! Most már jöhettek!

-Köszi, mindjárt ott vagyunk!- leteszem a telefon és Kendall felé fordulok.

-Mehetünk?- kérdi és kezébe veszi a táskám.- Mi van ebbe?- mutat a hátizsákomra, ami nem kis súly tart.

-Téglák! Na gyere!- kinyitom az ajtót és magam elé engedem a szőkeséget.- Mondták már, hogy jól áll a virágos táska?- kuncogtam az énekesem mögött.

-Igen! James nem is tudom hányszor mondta...- gondolt vissza a régi időkre. Közben megérzetünk Jason irodájához is.- Most te kopogsz!- nézett rám.

-De akkor te mész be először!- bólint egyet, én pedig kopogok kettőt.

-Gyere!- Kendall benyit az ajtón és belép rajta, majd én utána. Leülünk egymás mellé, Jassel szembe.- Mi ügyben kerestek?- néz ránk érdeklődve.

-Nem te kérted, hogy hozzam ide a suliból?

-Ja, de! Elfelejtettem! Köszi!- Kendall csak biccentett egyet.- Vi, hogy áll a dal?

-Mint tegnap mondtam! Kész van!- Jason fejéhez kap.

-Bocs, csak szétcsúszott vagyok!- megrázom a fejem.

-Azt ajánlom, hogy legközelebb haza vidd a csajt!- kacsintok rá.

-Nagyon vicces vagy!- forgatja meg a szemét.- Megkapom a dalt?

-Megkapom a táskám?- nézek Kendallre.- Köszi!- elővettem a könyvem, majd Jason elé raktam.

-Köszönöm!- bólintok egyet. Jas elkezdi gépelni a dalt és közben ellenőrzi, hogy tetszik-e neki.

-Ezután hozzád megyünk?- kérdi Kendall.

-Ha akarsz! De lesz számodra egy rosszabb meglepi!- húzom el a szám és közben beugrik Harry. Kendall csak értetlenül nézett rám, majd megvonta a vállát.

-Hogyhogy Kendall hozzátok megy?- néz fel a könyvemből Jas.

-Ja, nem is mondtuk! Újra együtt vagyunk!- újságolja Kendall és rám mosolyog.

-Gratulálok!- mondja Jason egyhangúan és visszatér a dalhoz.

~~~~

Háromkor végre elszabadulhattunk Jastől és indulhattunk haza. Jasonnek tetszett a dal és meg is vette. Kicsit belejavított, de nem sokat. Otthon az ajtó előtt megállítottam Kendallt.

-Mindenre van magyarázatom!- bólint egyet és belépünk a házba. A rend még mindig áll.

-Van ebéd? Éhes vagyok!- bólintok egyet és a konyha felé vesszük az irányt. És ki lép ki onnan? Hát persze, hogy Harry.

-Haver!- Kendall és Harry lepacsizott.

-Kaydog! Nem láttalak a díjátadó óta!- és ekkor esett le. Kezemmel fejemhez csaptam. A One direction volt a Big Time Rush előzenekara.

-Minden rendben?- kérdezte Kendall.

-Persze! Csak lassú a felfogásom!- motyogtam magam elé. Értetlenül néztek rám, mire csak megvontam a vállam és besasszéztam a konyhába. Elővettem a tésztát a hűtőből. Kibontottam hozzá egy spaggetiszószt és felraktam melegedni a főzőlapra. Ugyanígy cselekedtem a tésztával is.

Mikor mind a kettő kellően megmelegedett kiraktam az asztalra és megterítettem. Bementem a nappaliba, Kendall és Harry valamin jóízűen nevetett.

-Kész az ebéd!- mondtam, mire mind a ketten felpattantak és a konyha felé vették az irányt. Ennyit arról, hogy Kendallel ketten eszünk. Mind a ketten szedtek az ételből és elkezdtek enni, én pedig vettem elő még egy tányért és evőeszközt.

-Finom lett!- mosolygott rám Kendall.

-Neki mond!- böktem Harry felé.

-De te melegítetted meg!- mondta, vagyis mondani akarta a teli szájával Harry. Megforgattam a szemem és előlem és Kendall elől elvettem a tányért. Beraktam a mosogatóba, majd a szobám felé kezdtem menni. Reménykedtem, hogy Kendall jön utána, de csak azt hallottam, hogy újra leáll Harryvel beszélgetni. Fújtatva felmentem a lépcsőn és becsaptam a szobám ajtaját. Elővettem a könyvemet és egy ceruzát, majd a kiskuckómba beülve leírtam a gondolataimat. (A kiskuckóm egy sarokablak, mely teljesen ki van bélelve párnákkal és takarókkal. Ha el akarok bújni, akkor az ablak előtt is el lehet húzni a függöny és a szoba felőli részt is el lehet vele takarni! Nem tudom, hogy ezt mennyire érthetően magyaráztam, de ha nem értette valaki, bocsi!)

"Kell neked mindent tönkretenni?

Én próbállak megkedvelni,

De ha mindenen rontani tudsz,

Azzal messzebb, távolabbra jutsz!"

-Végre, meg vagy!- lép be az ajtón Kendall.

-Miért, hol kerestél eddig?- beljebb kúsztam, hogy mellém tudjon ülni, melyet mihelyst meg is tett.

-Ahol eddig dalokat írtál, a törzshelyeden! Vagy már leváltottad?- közben belenézett a könyvembe.

-Igen, most ez a törzshelyem! De szoktam még a régieket is használni!- régi helyeim például a konyhában a pult, ott ahol a

******************************************************************

Hali babák! Milyen volt az első sulinap? Leszek gonosz és megsúgom, nekem ma ötkor van az évnyitóm! Ez milyen költői volt! És még rímel is. Mindenkinek sikerekben gazdag új sulis évet kívánok! Puszi!

🙊Fanny❤