Béke van. Az út hosszú volt, a feneke sajgott a sok órányi, illetve napnyi utazástól. A szagok! Egyre kellemetlenebbnek érződtek. Oroszlánszag. Határozottan az volt, s minél közelebb értek Királyvárhoz, a Hét Királyság és egyben Westeros fővárosához, annál erőteljesebben telítette el orrát a bűz.
— Ez elviselhetetlen – rángatta meg ruháját idegesen. Úgy erezte megfullad. – Nem elég a szag még ez ruha is megfojt – morgolódott halkan. Szolgálólánya, aki teljesen véletlenül, valami istentelen nagy hiba miatt utazott vele egy hintóban, nagy szemekkel nézett rá.
— Lady Elyne, engedd meg, hogy...
— Nem kell, hogy segíts, és a felesleges fecsegésedre sincs szükségem – förmedt a lányra. – Neked valahol a „csorda" végén kellene utazz, hozzád méltón gyalogszerrel, négykézláb kúszva a sárban, porban és... - hirtelen megálltak, az egész menet. Összeráncolt szemöldökkel nézett ki a tájra.
— Miért álltunk meg? Mi történt? – kérdezte nyugtalan hangon. Szolgálólánya válaszra nyitotta a száját, de a vele szemben helyet foglaló testőre gyorsabbnak bizonyult.
— Megérkeztünk hölgyem – hallotta a férfi erőteljeshangját.
A Vörös Erőd. A város királyi kastélya Aegon hegyén, mely sápadt, vörös kőből épült. Még mindig ugyanolyan barátságtalanság és komor volt, legalábbis az ő szemében, akárcsak évekkel ezelőtt, mikor utoljára itt járt.
Néhány szolgálóját hozta magával, s csupán százlovagot kísérőként, saját védelmében. Nem lehet biztos az ember semmiben sem.Jobb az óvatosság.
A Nagycsarnokba lépve Cersei rejtélyes félmosollyal fogadta őt egyenesen a Vastrónról. Arról a Vastrónról, amely I. Aegon parancsára készült, a király összes legyőzött ellenfelének kardjából.
YOU ARE READING
Uralkodjon soká! /Trónok harca - Oneshot/
FanfictionNos, ez nem mesterműnek készült csupán egyik álmatlan hajnalom szerény szüleménye. Folytatás nem lehetséges ;)