Story Of My Life

Season 3. Chapter 6. (94.) "Akarlak"

Sziasztok!
Újabb hétfő így újabb rész érkezik! Számszerint a kilencvennegyedik! Ez lett az eddigi leghosszabb rész a több, mint kilencszáz szavával! Egy komplett Grace fejezet! Remélem tetszeni fog! Jó olvasást! :-)  <3 <3
.::Grace Midelton::.

Este volt, olyan fél kilenc tájékán járhatott az idő. A notbookommal az ölemben néztem át az új női kollekciót, amit holnapra egy rendes divatbemutatóhoz meg kell csinálnom. Én nem igazán szoktam részt venni az ilyen rendezvényeken, bár voltam már egy párszor, inkább még kezdő koromban. Eredetileg még mindig szülési szabadságon vagyok, de ezeket meg tudom csinálni itthon is. Most éppen a modellekhez kapcsoltam a ruhákat, és állítottam be a sorrendet. Holnapig kell elküldenem Németországba. Nem tűnik nehéznek, de most meggyűlik vele a bajom. Ugyanis nem mindegy, hogy melyik lány- melyik ruhát hordja. Az egyéniségüknek megfelelően kell kiválasztani a darabokat, ehhez azonban ismerni kell minden modellt. Még az a jó, hogy nincsen olyan sok belőlük. Szeretem ezt a munkát, hiszen kislány koromban is mindig imádtam a divatot, és ez a munka volt az álmom. Mindenben megváltozott az életem, miután megismertem Harry- t, de ez az egy dolog mégis állandó volt. Bár az életem jó irányban változott meg, hiszen teljesen odavagyok ezért a férfiért. Sohasem gondoltam volna, hogy lehet valaki ennyire szerelmes. Mondjuk én világ életemben nem hittem a szerelembe, de miután bejött az életembe Hazz, ez abban a pillanatban változott meg. Első látásra beleszerettem, ez a szerelem pedig azóta is tart. Lehunytam a szemem, és hagytam, hogy ellepjenek az emlékek. A boldog emlékek...

.::Visszaemlékezés::. Öt évvel korábban...

Fiatal voltam, és még egyetlen pasim sem volt. Alig töltöttem be a tizenkilencedik életévem, mikor eljöttem otthonról Londonba. Mindig is ide akartam költözni, anélkül, hogy ismertem volna a várost. Egyszerűen a megszállottja lettem a brit fővárosnak, pedig még sohasem jártam itt. Egyébként anyuék egyszer sem hoztak el, de nem is laktunk tőle olyan messze. Tehát egy álmom vált valóra, mikor Lily felvetette az ötletet, hogy költözzünk ide. Kapva kaptam az alkalmon. Nem érdekelt a szüleim tiltakozása, hiszen már felnőtt voltam. Mivel a legjobb barátnőm kapott ott állást, így egy ideig tudtunk élni a fizetéséből, míg én bőszen kerestem a számomra legideálisabb állást, amit végül pár hónap múlva megkaptam. Azzal az állással, pedig én voltam a világom a legboldogabb, ugyanis így már két álmom vált valóra egy csapásra.

Aztán az csak hab volt a tortán, hogy a barátnőm munkája miatt megismertem a fiúkat, és ezáltal Harry- t is, de sohasem gondoltam, hogy szerelmesek leszünk egymásba. Bármint úgy igazából szerelmesek, mert ugye ki ne lenne szerelmes Harry Styles- ba...

Öt hónapnyi ismeretség után, bármint „járás" után, egy bizonyos dolgot sohasem fogok elfelejteni, pontosabban egy éjszakát, amit kettesben töltöttünk...

Mindig is szégyelltem a testem, és sohasem voltam elégedett vele. Talán azért, mert kiskoromban mindig is duci voltam, és ez az érzés megmaradt bennem, még akkor is, mikor sikerült lefogynom. Harry számtalanszor elhalmozott a gyönyörű szóval, de sohasem hittem neki. Azon az éjszaka, viszont megváltozott valami kettőnk között. Utána már sokkal jobban meg voltam elégedve magammal, hiszen láttam, hogy tényleg tetszem a barátomnak, és nem csak udvariasságból mondogatta nekem...

Gyűlöltem, mikor koncertezni voltak, hiszen akkor volt, hogy napokig nem láttam, és nem volt mellettem. Akkor is egy ilyen külön töltött hét után végre újra találkoztam vele. Úgy örültem, hogy végre láthatom. Szinte el sem hittem, hogy végre érezhettem csodás ajkainak, meseszerű, édeskés ízét. Őrjítően hosszúra nyúlt ez a hét, és istenem, mennyire, de mennyire hiányzott... Már az ajtóban heves csókcsatát vívtunk, így Harry- nek kellett felvinnie a házának az emeletére, tekintettel arra, hogy én nem akartam leszállni róla. Szavakba alig tudtam foglalni, hogy mennyire hiányzott. Ebben pedig az a legszörnyűbb, hogy csak egy hét telt el azóta. Teljes testemmel rámásztam, a lábam a dereka köré kulcsoltam, a kezemmel pedig átöleltem a nyakát, majd miután elválltak az ajkaink egymástól a fejem a nyakhajlatába fúrtam, csakhogy érezzem az illatát, amely bármikor képes volt megnyugtatni.

- Hé, kismajom! Ennyire hiányoztam?- nevetett fel, én pedig meg nem emelve a fejem kezdtem heves bólogatásba, amin Harry csak tovább nevetett. A szobájába érve velem együtt leült az ágyra, majd óvatosan letett rá. Én azonban nem akartam elengedni, így mikor ő elengedett, én még mindig csimpaszkodtam a nyakába, így jött szépen velem, vagyis rám. Ezt a cselekedetem egy újabb kuncogással díjazta, attól a hangtól kedve lett volna szétfolyni.

- Baby, megengeded, hogy megcsókoljalak?- kérdezte, még mindig egy kicsit nevetve. Én persze rögtön elengedtem, és vágyakozással telve néztem rá. Egy ideig szemeztünk egymással, majd a barátom lágyan az állam alá nyúlt. Hüvelykujjával lassan és óvatosan cirógatta meg a szám alatti részt, majd egyre kezdte szüntetni a köztünk lévő így is csekély távolságot. lassan, őrjítően lassan haladt, nekem pedig kezdett elfogyni a türelmem. Végül egyszer az ajka megtalálta az enyémet, azonban most nem olyan erősen, birtoklóan csókolt, mint az idejövetelemkor, inkább finoman, és édesen. Egyre többet akartam belőle, így én kezdtem hevesebbé tenni a csókot. Nem váltunk el egymástól, csak egyetlen alkalommal, akkor is csak pár másodperc erejéig. Harry alatt feküdtem, miközben ő a hajammal játszadozott, én erősen markoltam meg a haját. Erre azonban egy állatias morgás tört fel egészen lentről, melybe az egész testem beleremegett, és ahogy éreztem a barátomé is. Egyszer azon kaptam magam, hogy Harry leállította a kezem, és elvált az ajkaimtól. Kipattantak a szemeim, és szembe találtam magam azzal a csodálatos felsőtesttel. Imádtam minden egyes részletét a mellkasából, minden egyes kis darabot sikerült jól az agyamba vésni. Láttam a szemében az aggodalmat, hiszen pontosan tudta, hogy én még előtte nem voltam senkivel sem úgy.

- Miért állítottál le?- nyögtem ki még mindig a sokk hatása alatt állva.

- Biztos vagy benne?

- Harry!- mivel egy kicsit felegyenesedett, követtem, így a térdemre kerültem. A kezem a hosszúra nőtt hajába vezettem. – Akarlak! Most már teljesen szeretnék a tiéd lenni! Nem is tudod mennyire!....