Happened

37. fejezet ~ Ébredés I.

Catherine Clark

November 08; Dubai, Egyesült Arab Emírségek

Ébren vagyok, de nem nyitom ki a szemeimet. Ötletem sincsen, hogy mit kellene csinálnom mind magammal, mind magával a kialakult helyzettel. Legésszerűbbnek az tűnne, hogy összeszedem magamat és új életet kezdek, amiben csak azok kapnak helyet, akik valójában meg is érdemlik. Csak sajnos ez nem ilyen egyszerű.

Szépen lassan elkezdem nyitogatni pilláimat, félve az erős fénytől, ami nem jön. Amint szemem hozzászokik a félhomályhoz egy régen látott barát alakja tárul elém.

- Neymar?- Szólítom meg bizonytalanul, mire megfordul, így már semmi kétségem sem lehet afelől, hogy ő az.

- Úr Isten Catherine!- Von ölelésébe.

Viszonoznám gesztusát, de nagyban gátol, hogy kezeimet leszorítja, így csak tűröm ölelését. Istenem de hiányzott már. Egy apró mosoly kúszik arcomra a régi emlékek felidézése közben, ki hitte volna, hogy egy olyanhoz hasonló esetből ekkora barátokká csiszolódunk.

- Mesélj mi van veled?- Még magam is meglepődök hangom mélységén. Neymar helyet foglal az ágyam mellett lévő széken miközben kezeit ölébe helyezi.- Neked nem Barcelonában kellene lenned?- Akadok ki mikor eljut agyamig a dolog.

- Ne aggódj már mindig ezen- neveti el magát- megoldottam nyugalom- küld egy magabiztos mosolyt felém.

Csak biccentek egyet és hagyom, hogy beszéljen a fociról- ami engem teljes mértékben hidegen hagy. Olykor biccentek egyet, vagy esetleg hozzászólok pár szót is a témához, de különösebben nem köt le.

- Honnan tudtad, hogy itt vagyok?- Váltok gyorsan témát, mikor már nem tudom tovább hallgatni.

- Pep hívott fel- mondja könnyedén.

- Hol van Pep?- Jutnak eszembe azonnal az emlékek, miszerint elküldtem.

- Visszakellett mennie Milánóba, dolgozni.

(...)