Ahogy megláttam a leges legjobb fiú barátomat a nyakába ugrottam.
Már jó kettő éve nem láttuk egymást mert üzleti ügyek miatt Németországba kellett élnie egészen mostanáig. Ki is ment a fejemből, hogy ma ér haza. Logan Mitchel, aki óvoda óta a baráti társaságunk oszlopos tagja.
-Chaty,jó újra látni!-szorított magához.
-Log, úgy hiányoztál már!-csimpaszkodtam belé, mint egy kis majom.
De aztán lépteket hallottunk a lépcső felől majd azt, hogy kicsapódik a konyha ajtó.
-Cha...na azt ez mi?!- Andy neki dőlt az ajtó félfának.-Te ki a póni kuki vagy?
-Andy...Ő a leges legjobb fiú barátom és ma haza jött Németországból-vigyorogtam, mint a tejbetök.
-Ahha!-mondta de látszott rajta, hogy nem tetszik neki és nem nagyon akarja elhinni.
-Jaja ahha!-lépett közelebb hozzám Logen és átkarolta a vállam.
-Most elengeded vagy nem köszönöd meg amit kapni fogsz!-szűrte fogai között Andy és Ő is közelebb lépett, így majdnem az orrunk előtt állt.
-Miért mit kapnék? Csak nem meg akarsz verni azokkal a nyeszlett spagetti tészta karjaiddal amiken egy deka izom sincs?!-nézett fel Andyre lesajnálóan.
Jaj persze Logan egy fejjel alacsonyabb Andynél ezért érhető miért néz fel a szerelmemre.
-Te csak nem pofázz akkora vagy mint egy dugó-húzott magához az előttünk álló férfi és nem engedett.
-Na mostmár elég!-akadtam ki és téptem ki magam az ölelő karok közül.-Én most elmegyek! Mire vissza érek mindent megbeszéltek és összehaverkodtok vagy Téged!-mutattam Andyre.-Páros lábbal rúglak ki innen és nem láthatod a gyerekeidet egy jó ideig! Téged pedig!-mutattam Loganre.-Visszakérvényzelek Németországba nem megmondtató időre! Ja és minden maradjon egybe-vettem be egy lázlehúzót, felvettem egy pulcsit, ami, mint utólag kiderült, Andyé és átsétáltam a szomszédba.
Ahogy csöngettem rögtön nyílt az ajtó és egy kócos Faunával találtam magam szembe, aki a nyakamba is ugrott.
-Jajj csajszi hallottam, hogy beteg lettél! Jól vagy mostmár? És jól láttam, hogy Logan itt van? És Andy, hogy viselkedett vele?-bombázott a kérdéseivel.
-Nem is tudom mivel kezdjem de Te talán azzal, hogy beengedsz-nevettem fel szórakozottan.
-Ömm..ja persze!-állt arrébb én pedig bementem és barátnőm kérésére felmentem Ash szobájába amiben tulajdonosa TVt nézett.
-Áhh szia Chat, látom jobban vagy-pattant fel és ölelt meg.-De én inkább megyek. Nem akarom hallani miről beszélnek a nők...bár szerintem tudom!-lépte át a küszöböt és csukta be az ajtót.
-Ti együtt?-visítottam mire Fau elpirult és viccesen vállba boxolt.
-I-igen!-bólogatott majd ráugrott a hatalmas ágyra.-Gyere nem harap-paskolta meg maga mellett a helyet.
-Azt tudom, hogy nem harap de azt nem tudom eldönteni, hogy a tegnap esti akció után le merjek-e ülni-vakartam meg a fejem tetejét.
-De kis gonosz dög vagy. És leülhetsz, lett másik ágynemű húzva-nevetett.
-Akkor jó-huppantam mellé.-És milyen volt?-fordítottam felé fejem.
-Hááát nagyon jó, és és és mikor beindultunk az egyszerűen valami ahh, és és és Ashley olyan...-nem hagytam hogy befejezze.
-Nanananaaa álljon meg a menet, én nem vagyok kíváncsi a nagyon mély részletekre. Úgy érzem attól még teljes lesz az életem ha ezt nem tudom!-mondtam nevetve mire Fauna megint vállba boxolt de végére már Ő is nevetett.
-Na de visszatérve hozzád Andy hogy viszonyult Logan-hez?-váltott komolyra.
-Hát majdnem neki ment de aztán mégsem mert mind kettejüket megfenyegettem és mondtam, hogy beszéljék meg dolgaikat ameddig én megnézem hogy hogy vannak a gyerekek-dőltem el.
-Ohh a gyerkőcök nagyon jól vannak, egész nap úgy viselkedtek, mint a kisangyalok és most alszanak. Bár volt egy kis anya hiányuk de azt is megoldottuk-mesélte Fau csillogó szemekkel.
-Neked is kéne egy gyerek-mondtam hirtelen mert mikor nálunk van és vigyáznia kell úgy viselkedik velük mint ha a sajátjai lennének.
-Jó is lenne!-sóhajt.-De egy ideig még biztos, hogy nem lesz nekem gyerekem-áll fel.-Gyere nézd meg őket-ment előre majd meg állt egy ajtó előtt mire volt írva hogy „Andy". Óvatosan benyitott és kitárta. A szoba mohazöld volt és a teljes alap felszerelés volt benne csak. Az ágyban pedig az én szemem fényei az igazak álmát aludták, de mintha megérezték volna, hogy én jöttem be és rögtön kinyitották szemük és amint megláttak a nyakamba ugrottak.
-Anyuci mikor megyünk haza?!-kérdezte Stella és a rajtam lévő pulcsi alját rángatta.
-Máris kicsim, máris!-símogattam meg fejét és Faunak azt tátogtam, hogy „Majd holnap beszélünk" mire csak bólintott és kikísért minket.
Ahogy ballagtunk haza elfogott a rossz érzés. Amire rájöttem, hogy miért volt amikor beléptünk a házba. A kettő férfi akit magára hagytam éppen cicaharcot vívtak egymással.
-Álljon meg a nászmenet!-keltem ki magamból és szét szedtem őket.-Gyerekek menjetek fel a szobátokba. Beszélni valóm van Apuval és Logannel-hallottam a lábdobogásokat.-Ti leültök és elmondom, hogy mi lesz-ültem le én is az egyik barna, bőr borítású fotelbe a fiúk pedig a kanapé egyik illetve másik végébe.-Nektek tényleg az egyik fületeken bea másikon meg százhússzal ki?! Ez kell?!Akkor ez lesz!-bólogattam majd feláltam.-Logan Mitchel, te három nap múlva újra Németországban dolgozol, továbbra is fotósként újabb kettő évig. Andrew Biersack, te pedig meghatározhatatlan ideig nem jöhetsz ide !Én megmondtam mi lesz! És én be is tartom!-tettem keresztbe a lábaimat és kulcsoltam össze kezeimet.
-Ezt nem teheted!-mondták egyszerre. Elnevettem magam.
-Óóó...Dehogy is nem! És most el lehet menni! Logan készülődj, holnap reggel ötkor indul a géped és most este fél kilenc van. Andrwe Te pedig mehetsz haz.-álltam fel és nyitottam nekik ajtót. Először Logan ment ki.
-Sajnálom!-sétált el.
-Majd tudni fogod, hogy mikor bocsájtok meg!-intettem Neki és már most tudtam, hogy csak pár hónapot lesz távol innen. Megfordultam, hogy szóljak Andynek a távozásával kapcsolatban de sokkal közelebb volt mint amikor kikísértem Logant. Szinte hozzám volt préselődve. Gyorsan becsukta az ajtót és neki préselt engem ő pedig elém állt.
-Ne kérd, hogy elmenje,k mert se a gyerekeimet se a gyerekeim anyját nem hagyom itt még egyszer. Sem egy Naomi sem egy másik kurva kedvéért!-lépett közelebb és már egy hajszál nem fért volna el köztünk és erőszakos csókot nyomott ajkaimra de rögtön nem csókoltam vissza, húztam az agyát.-Chat most ha nem csókolsz vissza nem köszönöd meg amit kapni fogsz!-suttogta fenyegető hangnemmel.
-Te meg ha fenyegetni mersz nem állok jót magamért-suttogtam vissza mire újabb csók volt a válasz, de most engedtem a vágynak és visszacsókoltam mire Andyből egy állatias morgás szakadt fel.
-Te csak az enyém vagy, senki másé. Képes lennék egy kontinensre való férfit megölni ha arról lenne szó-motyogta számba majd nyelvem is érzéki táncba hívta. Elmosolyodtam és elváltam tőle.
-Én csak a Tiéd vagyok mindenestül!-öleltem és mellkasába temettem arcom. Kicsit lehetek én is boldog.
-Én meg csak a tiéd vagyok!-hallottam és éreztem hogy engem is körbe ölel. Nagyobb biztonságban éreztem így magam, mint valaha. Elveszve Andy ölelő karjaiban, ennél jobbat kívánni sem tudtam volna a mai nap befejezése érdekében.
Újraírva: 2020.09.22.
BogiB
VOCÊ ESTÁ LENDO
Hazugság a maffiában![Andy Biersack ff.](BEFEJEZETT) //ÁTÍRÁS ALATT//
FanficSokak által megálmodott életet él Chatrine Eveny, egy lány aki olasz felmenői révén Amerika egyik legnagyobb maffia bandáját vezeti, nő létére bátyjával, és ezen felül van kettő gyerek. Na de kitől? Tinédzser kori kedvenc bandája énekesétől és a köz...