1.rèsz

474 24 0
                                    

Kezdetek

Miután befejeztem az orvosi egyetemet gyakornoki állást kaptam az Arkham elmegyógyintézetbe.

Mit mondhatnék bedobtak a mélyvízbe. Bár nagyon érdekelt és rendeszeres foglalkoztatott a téma kicsit féltem is tőle mi lesz ha nem sikerül és összeroppanok a teher alatt. Átlagos gyerek korom volt nem mondhatnám érdekesnek, mindaddig a napig. Egyszer apám bekattant és szörnyű dolgokat művelt. Édesanyám összetört és csak én maradtam neki támasznak. Ekkor kezdett el foglalkoztatni mi zajlik le ilyenkor egy ember fejében jelen esetben az apám fejében hogy ilyeneket tegyen. Igy hát a legjobb akartam lenni a legjobb pschiológus Izgatott voltam amikor beléptem az épületbe már ugyancsak az ájulás szélén éreztem magam amikor megláttam az ajtót a nevemmel: Dr, Harleen Quinzel. Sosem tetszett a nevem. Nem éreztem úgy hogy ez anév engem illett. Miközben ezek a gondolatok kavarogtak a fejembe meg is érkezett a főnököm hogy körbevezessen.
-Szép napot Harleen nagyon örülök hogy köreinkben köszönthetem!
-Szép napot köszönöm én is nagyon örülök ennek! Alig várom hogy munkához lássak.
-Nos ez nagyszerű kezdjük is el,körbevezetném ha megengedi.
-Köszönöm.
Egy hosszú folyosón haladtunk végig ahol "kórtermek" voltak rácsos ablakokkal. Megérkeztünk. Megálltunk. Nagy levegőt vettem mielőtt beléptünk volna az ajtón. Éreztem hogy megváltozik az életem. Beléptünk egy rideg tekintetű kényszerzubbonyos férfi meredt rám nem átlagos külsővel rendelkezve. Zöld haja teljesen eltakarta feketés szemét nemvolt szemöldöke vagyis én nem véltem rajta felfedezni testét tetoválások borították szája vörös volt. Nyugodtnak látszott furcsa de valahogy nem ijedtem meg a kihívástól ami előttem állt. Nem tudtam a nevèt mègis úgy èreztem ismerem ès meg kell tudnom mièrt van ő itt. Mit tett? Olyan szörnyű lenne? A kezemet nyújtottam hogy bemutatkozzak.Szèles mosolyra húzta száját. Mèg mindig nem szólt semmit.

 Mèg mindig nem szólt semmit

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Kimentünk. Megkaptam az adatlapját.
Nèv: A nagy bohóc.
Ismertebb nevèn: The Joker
Kedvenc vicce: Batman
Hajszín: Zöld
Szemszín: Fekete
Státusz:Őrült,sorozatgyilkos,elmebeteg,bandavezèr.
2016.06.06-tól az Arkham elmegyógyintèzet "betege".

Miután a vègère èrtem mègjobban elkezdett foglalkoztatni ki ez az ember ès megőrjített a tudat hogy nem tudok róla semmit. A "rendelőmben" ücsörögve várakoztam ès az ajtót bámultam hátha hamarabb belèp. Az ajtóm előtt kèt őr állt ahogy őt is kettő kisèrte egèszen az ajtó küszöbèig.Kinyílt az ajtó. Belèpett a"nagy bohóc". Helyetfoglalt. Gondoltam kezdemènyezek hiszen alig vártam hogy megszólaljon.Különös nem úgy èreztem magam mint egy orvosi rendelèsen sokkal inkább egy átlagos ismerkedèsbe kèpzeltem magam
.-Dr Harleen Quinzel vagyok. Nagyon örülök!(Szèles mosolyra húztam a számat hátha ő is felbátorodik egy kicsit.)
-Harleen? A barátai nem szólítanak vèletlenül Harleynak?
-Nincsenek barátaim
.-Nos Harley ma szerzett egyett.
-Harleynak fog hívni?
-Akarja hogy Harleynak "becèzgessem"?
-Akarom.
-Valóban?
-Megkedveltem.
-Ez feletèbb boldoggá tesz.
-Mesèljen magáról,mièrt van itt,kènyelmes ott ülni?
-Ez a sok csacsogás... tènyleg ennyire kíváncsi?
-Ha tudná mennyire.
-Lefeküdhetek arra a heverőre? Persze csak ha nem bánja.
-Jaj dehogy is menjen csak akkor ènis közelebb ülök.Mit szólna hozzá ha minden nap beszèlnènk egy tèmáról ami magával kapcsolatos?
-Mièrt nem magával?
-Hát..öhm (bevallom kicsit zavarba hozott ahogy mèregetett) csak az arcán vannak tetoválások?
-Nem van a testemen is megnèzi?
-Ha nem bánja.
-Ahhoz le kellene vennem ezt a ruhadarabot ami gátol mindenfajta mozgásban.
-Sajnos azt nem lehet.
-Milyen kár.
-Akkor beszèljen róluk.
-Tudja a felsőtestemen szerte-szét helyezkednek el. Van a karomon is.
-A tetovállt ember bőrén a lelke tükröződik vissza.
-Nem vagyok ember.
-Ezt hogy érti?
-Tudja a remény jaj a remény az nagyon mókás kis gazember. Mióta bezártak ide el sem tudja képzelni hányszor fordultam már hozzá.
-Hozzá? Maga szerint a remény az egy kézzelfogható akármi?
-Tudja nem vagyunk egyedül. A pici barátaink mindig velünk vannak,
Pici barátaink? Ezt mégis hogy kell érteni?
-Quinzel doktornő lejárt az idő,visszavinnénk.
-Öhm persze.
-Viszlát Harley.
Csak néztem ahogy kivezetik ahogy egyre távolodik.Többett kell megtudnom Mr J.-ről. Hm Mr.J..Vajon mire gondolt amikor azt feszegette nem vagyunk egyedül?

Mad LoveWhere stories live. Discover now