Happened

40. fejezet ~ Kezdődik

Pearl Clark

November 08.; Madrid, Spanyolország

Nem tudom miért, de izgatottan vártam, hogy a taxi megérkezzen velem és a mellettem ülő - folyton morgó olasszal - a megbeszélt klubhoz.

- Nekem miért kell mennem?

- Mert te vagy az én alibim - bújtam hozzá somolyogva. - Muszáj egy kicsit megdolgoznom a portugált, mielőtt tövig nyomom belé a tőrt.

- Fogadjunk, már meg is van terved?

- De meg ám - vigyorogtam gonoszul.

- És?

- Mit és? - tetettem a tudatlant.

- Engem is beavatsz?

Elégedetten dőltem hátra az ülésen miközben az elsuhanó épületeket néztem.

- Ramos - ejtettem ki a védő nevét a számon.

- Ramos? - pislogott rám értetlenül Vinc. - Mi van vele?

- Szerinted? - forgattam meg a szemeimet. - Lesz egy pár jó éjszakája, ahogy nekem is - nyaltam meg a szám szélét, mint egy elégedett macska. Mióta személyesen is találkoztam a sráccal, vonzott magához, mint molylepkét a fény.

- Ó, szóval akkor beveted magad?

- De be ám - pislogtam ki a fejemből ábrándozva. - Remélem tényleg olyan jó a teste, ahogy a képeken láttam. Minden egyes tetoválást, kockát végig akarok nyalni rajta - sóhajtottam fel lelkesen.

- Istenem, te tényleg egy nimfomán boszorkány vagy - vigyorodott el az olasz srác.

- Nem tehetek róla, mostanában egyre jobban kívánom a szexet.

- Én is, de még nem láttam egyetlen normális pasit se akivel eltudnám képzelni - nyűgösködött.

- Nyugi, engedd el magad és nézz szét a bulin, hátha horogra akad valaki - bátorítottam.

Sergio Ramos

November 08.; Madrid, Spanyolország

- Most már megnyugodhatsz, megérkezett - veregetett hátba Bale vigyorogva.

Tekintetemmel követtem a csatár ujját és megpillantottam Katet amint nevetve belépett az ajtón, nyomában a barátjával amitől egy kissé alábbhagyott a lelkesedésem.

- Nem hihetted, hogy otthon hagyja - röhögött ki nyíltan Benzema az arcomat látva.

- Nem, de reménykedni azért lehetett - vontam meg a vállamat majd szememmel végig kísértem a lányt ahogy fellépkedett a lépcsőn.

- Sziasztok! - intett jókedvűen. - Mi ez itt csapatgyűlés vagy kivénhedt focisták találkozója? - nézett végig rajtunk.

- Miért? - értetlenkedtünk.

- Mert ez egy buli, szól a zene és táncolni kell, nem a sarokban kuporogni - kezdte mozgatni a csípőjét a ritmusra.

- Rád vártunk! - pattantam fel azonnal és a többiekkel nem törődve kézen fogtam majd magammal húztam a táncolók közé.

Ahogy beértünk a tömegbe, közelebb vontam a testemhez, éreztem a szikrát ami kettőnk közt pattogott, mintha csak arra várna, hogy lángra kaphasson. Imádtam táncolni és ahogy láttam a partnerem is így volt ezzel. Szemei csillogtak, arca kipirult ahogy a zene átjárta a testét. Méghozzá micsoda testet? A királykék ruha második bőrként tapadt rá és az átlátszó tüll betétek nem sok mindent hagytak a fantáziára. Egyszerűen észbontóan nézett ki.