Ki vagy te?

Tudod, mással is átdöfnélek...

Chase

Másnap amikor kinyitottam a szemem, nem éreztem semmit. Egyáltalán nem voltam másnapos, sőt mégcsak rosszul sem éreztem magam...Aha... szép kép lett volna...de nem. Másnap reggel Matték nappalijában ébredtem, és egy félmeztelen faszi feküdt rajtam. Undorodva löktem le magamról a tagot, és úgy döntöttem felkeresem a mosdót. Hiba volt. Az egész tocsogott a hányástól, és legalább öt használt óvszert láttam. Fáradtan megdörzsöltem a szemem és a szemközti tükörbe pillantottam. Megállapítottam hogy szarul nézek ki. Úgy tűnik valaki más is így gondolta, mivel a homlokomon a "szar" szó szerepelt meglehetősen csúnya kézírással. Ha nem fájt volna ennyire a fejem, még röhögtem is volna a dolgon egy sort, de így csak megráztam a fejem és úgy döntöttem megkeresem Matett.

Hát persze hogy a szobájában volt Chloe Sanchezzel. Nos...Chloe volt az a csaj, akit kb. a suli összes pasija kipróbált már. Nem mondom, jó csaj volt, én is fölpróbáltam párszor, de nem voltam annyira rákattanva mint Matt. Szerintem rendesen belebolondult a marha. Épp a reggeli akció közben nyitottam rájuk, de nem zavartattam magam, leültem a kanapéra, és bekapcsoltam a tv-t. Unottan kattintgattam a csatornák között míg Chloe sikítozva kapkodta a ruháit, és közben azt magyarázta hogy mekkora barom vagyok.  Ebben az egész szituációban csak szegény Mattet sajnáltam, aki ott maradt álló farokkal. Ahogy elnéztem, pipa is volt emiatt.

- Komolyan, hogy lehetsz ekkora fasz? - akadt ki. - Ha pár perccel később jöttél volna, most vígan nézegetném a szar feliratot a fejeden! - vágott hozzám egy párnát, ami elől sikeresen elhajoltam.

- Bocs, lesz még ezer alkalmad megdugni a csajt. - vonogattam a vállam. Matt idegesen fújta ki a levegőt, és úgy méregetett mint aki bármelyik pillanatban rám vetheti magát. Végül belátta hogy én vagyok az egyetlen normális...na, jó viszonylag normális barátja, és nem éri meg neki, hogy ezt az egyet is elveszítse, ezért szem forgatva kiterült az ágyán. - Mekkora a kár? - váltott témát.

- Nem rosszabb mint a szilveszteri. - szakítottam el a tekintetem egy pillanatra a tévéről.

- Huhúú a szilveszteri! - kalandozott el Matt. - Életem legjobb hármasa...! - sóhajtott álmodozva.

- Simposn ikrek? - vigyorodtam el.

- Simpson ikrek. - bólogatott hevesen. Halkan felnevettem az emléken, mivel nekem is volt dolgom a lányokkal. Ha annyit mondok "porszívószáj" minden srác számára nyilvánvalóvá válik hogy mégis miért olyan jó velük lenni.

- Veled is eljátszották a mindegy hogy melyikbe dolgot? - néztem rá tűnődve.

- Mhm! - bólogatott Matt miközben magára kapta a nadrágját. - Megyek körbenézek a házban és kidobom az idegeneket! - indult meg Matt. Amíg a haver a kinti emberekkel ordibált, hogy mégis miért szipuzták föl az öreganyja maradványait, addig én a fürdőben megpróbáltam eltüntetni a fejemről a feliratot. Sikerült is, utólag arra tippelek hogy az egyik csaj akit valaha meghúztam, a szemceruzájával ajándékozott meg ezzel amíg aludtam.

Kibontottam egy még nem használt fogkefét és gyorsan megmostam a fogam. Párszor beletúrtam a hajamba, aztán figyelmen kívül hagyva a cigi szagú pólómat ledöcögtem a lépcsőn Matthez. Épp egy kukás zsákba dobálta a dobozokat.

- Legközelebb. - pillantott fel rám. - Ha bulit akarok tartani, csak üss le. - könyörgött.

- Oké. - röhögtem el magam. Matt minden hétfőn elismételte ezt a mondatot, én pedig mindig megígérem hogy így lesz. Az már más kérdés, hogy a bulik napján egy AK47-essel sem lehetne lelőni, annyira előjön a partyszervező énje.

A konyhában kutakodtam valami fájdalomcsillapító után, miközben Matt cifra káromkodássorozatát hallgattam. Hát igen, alapszabály, hogyha házibuliban vagy, sose te legyél a házigazda.