Már majdnem három hete vagyunk együtt. Járunk egymáshoz. Már a szüleink nem szólnak, ha nálunk alszol, vagy ha én nálatok. Az egyik ilyen este, amikor én aludtam a ti házatokban, anyukád kakaót csinált nekünk. Már este tíz volt, te pedig csak megágyaztál. Hiába a rendezett ágy, valahogy jobb érzés volt a matracon melletted. Nem akartalak magamtól távoli tudni. Még ha az csak 2 méter is.
Bebújtam melléd a takaró alá. Te csak megfogtad a kezem és elmosolyodtál. Csak feküdtünk így, én a karjaidban. Így aludtam el.
Amikor felkeltem, te még aludtál. Jó volt nézni, ahogy alszol. Ilyenkor az ember a legtermészetesebb arcát mutatja.
El sem hittem, de egy órán át csak néztelek. Majd mikor az óra kilencre váltott, elkezdtem az arcodat puszilgatni. Te lassan ébredezni kezdtél, majd mosolyogva keltél fel.
Emlékszel? Nem hiszem. Többször is aludtam nálatok. De ez volt az a különleges alkalom, amikor egy órán át csak téged néztelek. Hogy történt ez velünk? Egyáltalán mi történt velünk?
DU LIEST GERADE
Mikor még szerettél
RomantikEgy lány és egy fiú megismerkedése és a szerelmük alakulása a lány szemszögéből. Hónapokig tartó beszélgetés, majd hirtelen vége.
