- Elég! -Bucky a karom után kapott és magához rántott. Az a kés vészesen közel volt az arcomhoz. -Jól vagy? -pillantott le rám azúrkék íriszeivel és nekem akaratlanul is mosolyra húzódtak az ajkaim miközben bólintottam. Érzékelte, de nem viszonozta. Most nem tehette. A vele szemben álló katonára pillantott, aki hirtelen nagyon kicsire húzta össze magát. -Mi volt ez?
- Azt mondta, támadjak. -emlékeztette remegő hangon. Lefejtettem magamat a kiképzőmről. -Sajnálom, uram! -nézett hol rá, hol pedig rám összepréselt ajkakkal.
Még új volt és ez magával vonzotta a tényt, hogy nem tudhatta, mennyire fontos vagyok a HYDRA kötelékében. Az új csilli-villi játékszer, akit a Tél Katonája képez ki, és aki majd elpusztítja nekik a S.H.I.E.L.D.-et.
Legalábbis ezt várták volna tőlem.
Azért voltam itt, hogy elhiggyék: megteszem.
- Rendben vagyok. -nyomatékosítottam. -Mehet tovább!
Bucky lepillantott rám, majd mikor meggyőződött róla, hogy nem ment el teljesen az eszem és egyetlen végtagom sem hiányzik, visszahúzódott a falhoz.
Megráztam magamat, alap pozíciót vettem fel és vártam a támadást.
A S.H.I.E.L.D. azért épített be, hogy minél több információhoz jussak egy új fegyverrel kapcsolatban, de arra álmukban sem gondoltak, hogy egy régi fegyvert is meg fogok ismerni. Nevezetesen a hetven éve keresett James Barnes őrmestert.
A férfi, aki első pillantásra inkább hasonlított valamelyik törpére a Hófehérkéből, mint szuperelit katonára, csatakiáltással vetette rám magát. Felém ütött a késsel, én pedig kihasználva a lendületét kicsavartam a kezéből, őt a falnak löktem.
Szereztem fegyvert, profi vagyok.
Szisszenve perdült meg, hogy megüssön, de túl közel voltam és a penge is hasonló pozícióban helyezkedett a torkánál. Fölfelé lökte a kezem, én meg átejtettem a másikba a fegyvert és az oldalába állítottam. Sípolva kapott levegőért és térdre zuhant.
Kicsit sajnáltam.
Első nap, meg minden...Nem elég, hogy még a kollégáit sem ismeri, egy ilyen ribanc máris fémet ékel a bordái közé. Mentségemre szóljon, esélytelen, hogy bármiféle kárt tegyen benne. Túl rövid hozzá a penge és tudom, hogyan kell megölni valakit -ez a hely gonosszá tesz.
Őt nem akartam.
- Mára ennyi! -intett le Bucky, én pedig elhátráltam a férfitől, aki kissé drámaian vonaglott a padlón. Az ajtó mellett álló két egyenruhás máris előre lépett, hogy megragadja oldalról és távozzon vele. A fém ajtó hangos csattanása jelezte, hogy ketten maradtunk Barnesszal. -Szép volt! -jegyezte meg félvállról, én pedig egy ezer wattos mosolyt villantottam rá.
- Nem tudok hibázni. -rántottam meg a vállaimat.
- Gondolod?
Az egyik pillanatban még velem szemközt állt, a következőben már a hátam mögött volt és én közelebbi ismeretséget köthettem a betonfallal. Felnyögtem.
- Szórakozol velem? -sisteregtem, de nem úgy tűnt, hogy válaszolni akar.
Maga felé fordított, fölém tornyosult és villogó íriszekkel pillantott le rám. Ismertem ezt a tekintetét és a szívem heves tempóra kapcsolt. Gondolkodás nélkül rántottam közelebb magamhoz az egyenruhájánál fogva és ajkaink hevesen találkoztak.
YOU ARE READING
Wreak Havoc
FanfictionHét év. Ennyi időt töltöttem el egy HYDRA bázison fedett ügynökként. Ennyi idejük volt, hogy szörnnyé változtassanak. És ennyi időm volt összehozni egy menekülési tervet. Nekem és neki. Mert nélküle ma már nem lennék életben. A történetet Skylar G...