"-Mit szólsz Bels? Adsz még egy esélyt?"
Lélegzetvisszafojtva néztem Cameronra,és nem tudtam mit válaszolni.
Legszívesebben odaszaladtam volna hozzá,azt a kis távolságot is megszüntetve,ami köztünk volt,hogy amilyen erősen csak tudom megöleljem,aztán pedig ordítozzak vele,hogy mire volt ez jó.-É-én- szólaltam meg dadogva,mert még mindig tanácstalan voltam.
-Figyelj!-lépett előre Cam,és megfogta a kezemet.-Nem kell egyből barát és barátnővel indítani. Legyünk egyenlőre csak barátok. Aztán majd meglátjuk,mit hoz nekünk a jövő.
Mit kellene tennem? Igent mondjak?
Vajon,mi sülhet ki ebből?
Vajon,melyikünk fog sérülni?
Vagy talán mind a ketten?
Vagy egyikünk sem?
Nos.Anélkül nem tudhatom meg,hogy ne bólintanék rá.-Rendben.-biccentettem-Tudjuk,meg mi fog történni a jövőben. Mert olyan nincs,hogy semmi ne történne.
Cam lágyan elmosolyodott,aztán közelebb jött hozzám,és erős karjait apró testem köré fonta.
-Köszönöm szépségem.-súgta a fülembe.
Elmosolyodtam,és kezeimmel Én is átöleltem Cam keskeny csípőjét.
Teljesen átfagytam,mivel csak egy rövidujjúban és farmerben voltam kint,de ez az ölelés olyan hatással volt rám,hogy már nem is éreztem hogy fáznék.A vérem felforrt,a szívem pedig egyre gyorsabban kezdett kalapálni.Olyanok voltunk,mint két mágnes,amelyek taszítják és egyben vonzzák is egymást.
Cam lágyan eltolt magától,a szemembe nézett,majd adott egy puszit a homlokomra,aztán megint átölelt.
Pirulva léptem egyet hátra,aztán pedig rámosolygtam.
Visszamosolygott,majd megszólalt.
-Eljössz velem a karácsonyi vásárba?-kérdezte vigyorogva.
Hezitáltam.Most beszéltük meg hogy barátok leszünk,erre randira hív.
Cam egyszercsak elnevette magát,majd ismét szólásra nyitotta tökéletes ajkait.
-Mint barátok.-vigyorgott.
-Rendben.-válaszoltam.-Be szeretnél jönni?
-Nem,köszönöm. Nyolcra jövök érted. Kinéznem is kell valahogy. Elvégre egy szépséges hercegnővel lépek ki az utcára.-bókolt,Én pedig azt hiszem paradicsomvörös lehettem,mert megint elnevette magát.
-Jó. Akkor,azt hiszem mehetsz is.-válaszoltam szemforgatva,de a végén elnevettem magam.
-Kidobsz?-szállt be a játékba,Ő is.
-Még szép! Csak rontod itt a levegőt.-mondtam,a lehető legkomolyabban.
-Na szép. Elviszem vásárba,erre kidob.
Mindketten felnevettünk,aztán pedig megkérdeztem,azt ami már régóta fúrta az oldalam.
-Honnan tudtad,hol lakom?
-Vannak,kapcsolataim.-kacsintott,aztán megfordult.-Nyolcra legyél kész!-kiáltott még vissza,aztán beült az autójába,amit eddig észre sem vettem,hogy ott volt,majd egy intés kíséretében elhajtott.
Csak bámultam utána,aztán pedig elröhögtem magam.
Tudja hogyan kell angolosan távozni,az biztos.
_________________________________________
És,meg is hoztam a részt!
Megírtam egy barátnőm,pontosabban Pilleculor noszogatására.Háát...nem lett egy szenzáció....De!
Kibékültek!!És emberek! Megtaláltuk a megfelelő shipnevet!
Ne feledjétek!
Beron is real!😂😘
Szercsizlek titeket!
Merci.xx🎁
YOU ARE READING
while the heart is beating[C.D.] |✔
FanfictionTöbbszörös első helyezés fanfiction kategóriában.✔ "-De... -Nincs de. Szerettük egymást nem? -De igen.-húztam magamhoz közelebb.-Most is szeretlek. Mindennél jobban." Korábbi cím: Messenger Messages[C.D.] 1.évad befejezve:2016.11.18. Utolsó évad bef...