Izgatottan vártam,Cameront.
Szinte alig tudtam a fenekemen maradni.
Tudtam,hogy nem randi,de valahogy izgultam.Pontba nyolckor megszólalt a csengő,Én pedig már pattantam is fel a kanapéról.
Davidnek már szóltam hogy elmegyek Cammel,és csak egy jót mosolygott rajta.Idő közben az is kiderült,hogy Ő adta meg Cameronnak a lakcímünket.
Nem értettem ezt a fajta közvetlenséget,mivel mindig óvott a fiúktól.Kinyitottam Camnek az ajtót,majd a nyakába ugrottam.Nyomtam egy puszit az arcára,miközben lábaimmal átöleltem derekát,és úgy csimpaszkodtam rajta.
Cam csak nevetett heves reakciómon,de azért megtartott a derekamnál fogva.Rámnézett,adott egy puszit a homlokomra,aztán le akart tenni,de Én csak annál szorosabban öleltem magamhoz.
-Jól van majomka! Megfojtasz!-nevetett,miközben lefejtett magáról.
Hangosan nevetve toltam el magamtól,majd elléptem tőle.
Felnéztem rá,mivel sokkal magasabb mint Én,aztán egyszeriben elhalt nevetésem,mikor csokoládébarna szemeivel,belenézett az enyémekbe.
Lágyan elmosolyodott,aztán megszólalt.
-Imádom,ha nevetsz.-lépett közelebb,és megsimította az arcom.
Pirulva fordítottam el a fejem,aztán megköszörültem a torkom.
-Mehetünk?-kérdeztem halkan.
Cameron megrázta a fejét,ellépett előlem és egy egyszerű biccentéssel lerendezte,kérdésemet.
Beültünk az autójába,majd elindultunk a vásár felé.
Az út csendben telt.Én el voltam merülve a gondolotaimban,Cam pedig a vezetésre koncentrált.
Mikor megérkeztünk,Cam leparkolt,de egy utcát még mindig sétálni kellett a vásár felé.
Épp egy zebránál várakoztunk,hogy zöldre váltson a lámpa,mikor megéreztem hogy valaki megfogja a jobbom.
Felnéztem Camre,aki csak vigyorgott,aztán pedig kacsintott egyet.
Elnevettem magam,majd ránéztem kezeinkre.
Apró kezem,szinte elveszett Cam hatalmas mancsa között,de ujjaink mégis úgy illettek egymáshoz,mint két egymás mellett lévő kirakósdarab.
Elmosolyodtam,majd elindultunk,mivel zöldre váltott a lámpa.Átsétáltunk a zebrán,és folytattuk utunkat a vásár felé.
Mindenféle karácsonyi dal szólt,az emberek kezeibe belenyomták a meleg teát és a friss forrócsokit.
Hangosan felkacagtam,Cameron pedig kérdőn nézett rám.
-Emlékszel a plázában?-kérdeztem még mindig vigyorogva.
-Hogyan felejthetném el? Egy pohár forrócsokinak köszönhetem azt,hogy most itt sétálsz a kezemet fogva.-válaszolta,szeretetteljesen mosolyogva.
Erre nem mondtam semmit,csak megöleltem.Az ölelés közben Cam rabul ejtette pillantásomat,majd...
Majd továbblökött minket a tömeg.
Cameron csalódottan elnevette magát,aztán odament egy bódéhoz.
Egy gyönyörű ezüst karkötővel tért vissza,ami szívkirakásos volt.
-Figyelj Bella. Tudom,hogy nem vagyunk együtt. De Ugyanakkor azt is tudom,hogy szeretjük egymást.
-Cam,Én...
-Várj,hagy mondjam végig!-szólt rám.
-Rendben.
-Na.Szóval arra szeretnélek kérni,hogy amíg úgy érzed hogy szeretsz,addig hordd a karkötőt.
Ha már nem szeretsz,akkor tépd szét,add vissza,dobd a tűzbe csinálj vele amit akarsz! Amíg pedig érzed belül,itt-mutatott a szívére,aztán folytatta- azt amit Én,addig viseld! Kérlek!Majd a csuklómra rakta a kis láncot,ami csak úgy fénylett a sötétben.
*****
-Jól érezted magad?-kérdezte Cam,miközbe sétáltunk visszafelé.
-Igen.-biccentettem.
-Ennyi? Lerendezed egy igennel?-kérdezte felháborodottan.
-Miért? Mégis mit kellene mondanom?-háborodtam fel,mint Cameron.
-Épp az,hogy semmit! Cselekedned kellene!-válaszolt,kicsit felemelve hangját.
-Ohh. Szóval azt hitted,hogy ennyivel ki is békíthetsz? Mit vártál tőlem?
Tudod mit?-emeltem fel hangom Én is. -Szia!Idegesen mentem volna,át az úttest másik oldalán lévő járdára,de nem néztem szét. És ez volt a vesztem. Egy nagy dudaszót hallottam,majd éles lámpafényt láttam,ezután éreztem valamit belecsapódni az oldalamba.
Azt hiszem elteríthette vékony testemet az a valami,mert éreztem,hogy a fejem keményen ütközik a hideg betonnal.
Még hallottam Cameront,ahogy kiabálja a nevem,majd végleg elnyelt a sötétség.
_________________________________________
Hááát...igen.
Remélem tetszett a rész!
A következő valamikor a héten érkezik.Ne haragudjatok,ha nem ilyen befejezésre számítottatok.
De ki tudja,mit hoz a következő rész.?😏(Én😂😂)
Ui.:Köszönöm az 5K-t!
Merci.xx🎁
BẠN ĐANG ĐỌC
while the heart is beating[C.D.] |✔
FanfictionTöbbszörös első helyezés fanfiction kategóriában.✔ "-De... -Nincs de. Szerettük egymást nem? -De igen.-húztam magamhoz közelebb.-Most is szeretlek. Mindennél jobban." Korábbi cím: Messenger Messages[C.D.] 1.évad befejezve:2016.11.18. Utolsó évad bef...