Ismeretlen Világsztár (One Direction ff) [Befejezett]

Epilógus - Ragyogj

*16 évvel később*

- Nem tudom elhinni, hogy a hugicám férjhez, megy - rázza a fejét Davi. Beszáll a kocsiba, ügyelve, hogy a koszorúslány ruhája ne gyűrődjön meg. Bordó az egész, testhez álló, majd lent kissé lazább fazonú. Nagyon szép.
- Én se. Olyan gyorsan felnőtt - sóhajtok a fejemet rázva.
- Louis és Eleanor megérkeztek - néz fel a telefonjából, mire bólintok. Egy sofőr visz minket, mert nagy ruhába és magassarkúba egyikünk se vállalta a vezetést. Még egy óra van az esküvő hivatalos kezdetéig, néhány közelebbi rokon már ott van a nyaralónál. Davinak van egy nyaralója Londontól pár kilométerre, amit még Chrisről öröklődött rá. Nagy becsben tartja a helyet, nagyon szereti. Most viszont kölcsön adta Sorának és Aleknek az esküvőre. Hatalmas kertje van a nyaralónak, szépen bekerített zöld terület. Most az egészet asztalok és székek díszítik. Egy részén csak székek a szertartás idejére, a másik részén pedig ahol a lagzi lesz. Minden barack színbe pompázik, az asztalok díszítése is. Kerek asztalok vannak, hozzá tartozó székekkel. Sora nagy esküvőt akart, amit gyönyörűre akart így én is és Alek is igyekezett a kedvére tenni. Rosa, Alek édesanyja intézte az ételeket, ami nem volt nehéz úgy, hogy van egy kávézója és egy kisebb étterme is.
Megérkezve a nyaralóba, rögtön az emeletre indultunk. Egy szobába kopogok, amibe be is nyitok.
- Uramisten - kapom kezeimet a szám elé. Sora mosolyogva fordul felém. Gyönyörű fehér ruhája már rajta van, ami ugyan olyan, mint már kiskorában kitalált. Felül tapad és lent szép nagy, kisebb csipkés részekkel díszítve. Az ujja végig áttetsző csipke. Sötét barna, szinte fekete göndör haja szoros kontyba fel van tűzve és egy szintén fehér, kikövezett csattal van díszítve. - Gyönyörű vagy!
- Jajj, anyu el ne sírd magad - nevet Sora.
- Biztosan nem kérsz azok helyett egy sportcipőt? - felvont szemöldökkel mutat Davi a hihetetlenül magas magassarkúra. Ő inkább a kényelmes, de azért szép kinézetre megy, Sora pedig a szoknya és magassarkú mellett pártol.
- Nem - forgatja barna szemeit a menyasszony. Hihetetlenül hasonlít az apjára. Néha csak a kinézetén vagy mozgásain veszem észre, de van, amikor a személyiségén is. Aaron is Zaynre jobban hasonlít, mint rám. Zaynel évek óta nem találkoztam. Az ikrek születése után párszor még találkoztam vele, de nem beszéltünk. Sophia és Liam esküvőjén, ahogyan Louis és Eleanorén is. A harmadik találkozás Esme és Niall esküvőjén lett volna, de mindig veszekedtek vagy csak közbe jött nekik, Esme pedig megelégelte és megőrülve elszöktek Niallel. Berlinbe mentek, összeházasodtak és ott is maradtak nászútra.
- Nem izgulsz, hogy elesel benne? - mosolyog Davi, de Sora csak leinti.
- Modell vagyok, nem most lesz az az alkalom, hogy elessek. - ennyivel be is fejezték. Aaron ront be, és füttyent egyet Sora láttán.
- Basszus, túl jól nézel ki, ahhoz, hogy megházasodj - rázza a fejét elkerekedett szemekkel.
- Ugye, én is ezt mondom - mutat rá Davi, helyeslően bólogatva.
- Ilyen kinézettel sose házasodnék meg - rázza a fejét. - Ja, tényleg ikrek vagyunk. Akkor nem is fogok - nevet fel majd ledobja magát az egyik kanapéra. - Nagyon pöpec ez a ház. Nem akarod nekem is kölcsön adni?
- Majd egyezkedünk - von vállat Davi.
Sora még nézegette magát, hogy minden tökéletes legyen, én addig átnéztem Rosaval, hogy minden rendben van-e. Davi Sorával maradt, Aaron pedig Alekhez ment. Már kezdtek egyre többen jönni a vendéget, voltak, akik ismerősek voltak, és akik egyáltalán nem. Sora nem egy barátnőjét hívta meg, kész modell stúdiót szinte. Alek és a mi rokonaink is kitette a létszámot. Sophia, Liam és a lányuk is megérkezett. Barna hajú, szerény lánynak néz ki, mégis szemeibe benne van az a huncut csillogás, mint Liamében. Pár hónap van Sora és közte mégis mint ég és föld a két lány. Davi éppen akkor ért mellém, amikor megláttam őket.
- Velem jössz - ragadom meg a karját. - és egy kicsit kedveskedsz.
- Hiszen én mindig kedves vagyok - néz rám ártatlanul, de csak nevetve leintem.
- Ismerkedj jobban Sophék lányával.
- Oké - vállat vonva egyez bele. Hát, ez viszonylag könnyen ment. Igaz, Davival sose volt gondom a neveléssel.
- Sziasztok - köszönök nekik, mire Soph rögtön a nyakamba ugrik. Pár hónapja nem találkoztunk, mindig közbe jött valami. Én Sophal és Liammel beszélgettem, míg Davi félremenve Gracievel beszélgetett. Hamar megtalálták az összhangot, jól elvoltak.
Fél óra telt el, amíg beszéltem Sophékkal, amikor már úgy tűnt mindenki megérkezett és elkezdődött a szertartás. Helyet foglalt mindenki, Alek és a tanúja már ott várakoztak az oltárnál. Elsőnek Davi sétált fel, mosolyogva, magabiztosan. Őt követte Sora egyik barátnője. Majd a menyasszony. Nem kísérte senki. Amikor szerveztük az esküvő ezt a részét, azt mondta, hogy vagy az apja vagy senki. A második mellett döntött végül. Mosolyogva nézett végig Alekre, akinek arcán ugyan olyan boldogság ült. Mikor Sora odaért Alek súgott valamit a fülébe, amitől ő elpirult. Egymással szembe álltak végig, ahogy a pap beszélt. Gyönyörű volt az egész. Büszke mosollyal nézek körül, amikor egy fekete hajat látok. Le van hajolva. Annyira olyan, mint ő. Viszont, amikor felnéz, látom, hogy nem az volt, akire gondoltam. Csalódottan fordulok vissza. Nem is értem miért gondoltam, hogy ő lenne. Láttam a vendég listát, nem volt rajta.
Sora és Alek egymás ujjára húzza a gyűrűt. Sora szerényen pislog Alekre, ahogyan ő is a lányomra. Végül csillan egyet Sora szeme és magához rántja újdonsült férjét egy csókra. Ismerem a lányom, az nem ő lett volna, hogy csak szerényen nézzen.