Harley Quinn és Jocker

2. fejezet

Jack Napier szemszög

Ez a nap sem indult másképp mint a többi. Reggel felkeltem, elvégeztem a napi teendőimet és indultam is a suliba. Unalmas volt a nap.
Suli után hazafele vettem az irányt. Mikor hazaértem köszöntem a szüleimnek és felmentem a szobámba. 1 óra múlva lementem hogy egyek valamit, de mikor megláttam a konyhát elment az étvágyam. Minden tiszta vér, a szüleim a padlób fekszenek. Előtört belőlem a sírás. Egyszer csak egy pasi jött elő akit nem ismertem. Féltem. Nagyon féltem. Mindjárt itt a vég. Meg fog ölni. De erőt vettem magamon és megszólaltam.
-Ki vagy te? És miért ölted meg a szüleim?- kérdeztem.
- Alehandro vagyok de te csak szólíts Killernek.- mondta.
- Miért ölted meg őket?- mutattam a hullákra.
- Mert jó móka volt. És mielőtt megkérdeznéd téged azért nem öllek meg mert már nincs kedvem öldökölni és mindig is vágytam egy fiúra.- mondta.
- Oké.- mondtam félve.
- Na gyere menjünk mielőtt megjönnek a zsaruk.- mondta.
-Oké.- imételtem meg magam.
Egy vegyszergyárban vagyunk.
- Te itt laksz?- kérdeztem.
- Igen, de most menjünk.- mondta.

~Pár évvel később~

Itt nőttem fel. Ez lett az otthonom. Itt váltam azzá ami vagyok. Őrülté. Itt lett a szelíd kis Jack Napierből az őrült, pszihopata Jocker. Az évek közben Killer meghalt. Így lett beőlem főnök. Így lett belőlem Mr. J.