reggel van. a konyhában állok, és éppen a szemeimet dörzsölöm. már feltettem egy kávét magamnak.
az éjszaka borzalmasan telt. mivel luke úgy döntött, hogy megakarja nézni a hajnali egytől egészen négyig tartó Kardashianék részeket, így nekem is végig kellett vele szenvednem. mikor végre vége lett, már úgy éreztem, hogy képtelen vagyok a fáradságtól mozogni.
és mivel alapvetően csak akkor kell luke-nak a szobájában aludnom, amikor vészhelyzet lenne, ezért most nem kellett volna. de túl fáradt voltam, így az ágyba, - ami egy személyes, és szintén a szobájában van miattam -, feküdtem be.
viszont luke nem volt egy kicsit se fáradt, ezért az első fél órában csak beszélt, és beszélt, és beszélt.
utána nagy nehezen elaludtam, de következőnek egy horkolásra ébredtem. idegesen keltem akkor fel, és bámultam a szőke fiút a sötétben, aki úgy tett mintha aludna. de tudom hogy nem aludt. a bébiphonra néztem és elátkoztam minden létező dolgot. onnan jött a hang, és a horkolás tulajdonosa minden bizonnyal jordan lehetett, a biztonsági őr.
végül hétkor meguntam az egészet, és lejöttem. most van fél nyolc.
kiveszem a bögrét, amit én hoztam magammal. az előre kikészített kávéport bele szórom, ráöntöm a forró vizet, és a hideg tejet. cukrot nem sikerült megtalálnom, és semmi kedvem nem volt feltúrni az egész konyhát, így anélkül kezdem el inni a kávémat.
felugrok a pultra, úgy szürcsölgetem a langyos folyadékot, még a tegnapi ruhámba, és nézek ki az ablakon.
egy átlátszó kék medence van szinte azonnal az erkély után, körülötte szürke márvány kő van, utána kezdődik csak a rengeteg zöld fű, ami iszonyúan rövid. napágyak vannak, és egy bárpult is. egyáltalán használja ezeket ez a fiú?
- van kedved fürödni? - hallom meg a hangját. felé fordulok, felhúzott szemöldökkel néz rám, egy halvány mosoly bujkál a szája sarkában. rögtön leugrok a pultról, és a bögrét kicsit erőteljesebben teszem a pultra.
kihúzom magamat, és a karjaimat keresztbe fonom, miközben megköszörülöm a torkomat. megpróbálok úgy tenni, mintha végig így álltam volna.
- szándékosan rejtetted el a bébiphont Jordan szobájába, hogy aztán a horkolásával idegesíts engem. - mondom idegesen.
- nem tudom, hogy miről beszélsz. - vonja meg a vállait, majd egy vigyorra húzza a száját. - viszont, te az én szobámba aludtál, szóval gyakorlatilag mi együtt aludtunk.
- fantasztikus következtetés. - szarkazmussal van tele a hangom. - meséld már el a pletyka lapoknak, hátha híressé válhatok én is ezzel.
- ha te akarod. - legszívesebben homlokon csapnám magamat. nem érti az íróniát, vagy csak érti, de ő maga nem tudja használni? - kávét. - mondja hirtelen, és leül az egyik bárszékre.
- nem vagyok a titkárnőd, seggfej.
- fájnak a szavaid. - forgatja a szemeit, majd rám néz, és elvigyorodik. - akkor te pontosan mit is csinálsz?
- figyelek, hogy ne essen bántódásod.
- elég szarul csinálod akkor, mert az előbb gázoltál a lelkembe.
- rendben, akkor pontosítok. - sziszegem. - figyelek, hogy ne essen a testednek bántódása.
pár percig még nézzük egymást csendben.
- akkor van kedved fürödni?