EXO Yaoi OS

HunHan

Sehun csilingelő hangjára keltem. Nem..nem azért,mert itt volt,hanem azért,mert ezt állítottam be ébresztőnek. De jó is lenne ha újra mellette lehetnék...

Kómás fejjel kikeltem az ágyból és ráléptem valami selymesre ami felnyávogott.
-Bocsánat Mr.cat - cirógattam meg a cicámat akit véletlen agyon tapostam.

Utam egyből a fürdőbe vezetett. Mikor belenéztem a tükörbe egy kócos Luhan pislogott rám vissza. Gyorsan kibontottam a kontyomat ,majd megfésültem a hajamat.

Ez után kimentem elkészíteni a reggelimet. Mr.catnek kiraktam a kedvenc cicatápjából egy keveset a táljába. Azért keveset ,mert most fogyókúrán van. Magamnak csináltam rántottát szalonnával. Miután Mr.cattel megreggeliztünk elmentem felöltözni.

Még egy kicsit játszottam a kiscicámmal,de el kellett mennem, mert megjött értem a taxim.
-Viszlát Mr.cat, vigyázz a házra! Sietek haza! - még utoljára megvakargattam és indultam is.

Beérve a stúdióba a menedzserem fogadott.
- Szia Luhan. Ma fel fogjuk venni a "That good good"-nak a klippjét,szóval ma sokáig bent kell maradnod,mert a sminkesek kicsit késni fognak.
-Körülbellül mennyit fognak késni?- kérdeztem abban reménykedve hogy nem olyan sokat.
- 5-6 órát.
- Mi?-idegesen túrtam a hajamba.- De nem ezért vannak fizetve. Nekem is van magán életem.- ordibáltam .- Ott van a macskám meg...- ekkor rájöttem hogy már nincs itt nekem Sehun. Éreztem ahogy egy forró könnycsepp végigfolyik az arcomon. A szememmel a padlót bámultam.
-Mi a baj Luhan? - kaptam fel a fejem a menedzser kérdésére.
- Se..semmi,csak eszembe jutott hogy már nincsenek itt velem a barátaim.- meg a szerelmem,de ezt nem mondthattam volna el ,mert tuti kiakadt volna.
-Ilyen az élet kölyök. - megrántotta a vállát majd elment enyelegni a rendezővel. Kössz az eggyüttérzést!

Már egy ideje nem beszéltem Sehunnal. Valyon jól van? Gondol rám? Hiányzom neki? Mert nekem nagyon hiányzik! Belepusztulok a távollétébe!

Azon kaptam magam hogy a számát pötyögöm be a telefonba.

*kicseng*

-Haló! Ki az?- szólt bele egy álmos hang.
-Sz..szia. Luhan vagyok..
-Luluuu~ -kezdte el énekelni a nevemet.- Annyira örülök hogy hallom a hangodat.
- Én is.- igazából minden reggel hallom az ébresztő miatt,de erről nem kell tudnia.
-Amúgy miért hívtál? Ugye tudod hogy össze vagyok már pakolva hogy menjünk Mexikóba te kis drogcsempész,de ma koncertünk lesz szóval csak holnapra tudunk repjegyet venni!- mindig valami hülyeséget kitalál amikor beszélünk. Múltkor(fél éve) cukorkának hívott és azért akart menni Mexikóba ,mert cukorbetegség fertőződése miatt börtönbe akartak engem zárni az elmondása szerint. 😂
-Nagyon vicces vagy Sehun. De most komoly dologról szeretnék veled beszélni.
-És mi lenne az?-váltott komolyabb hangnemre.
-Elmegyek a koncertedre!
-De neked is dolgoznod kell,és a koncert ma lesz.
-Tudom. Viszont a sminkesek késnek, én meg nem fogok órákat várogatni rájuk. Most indulok a reptérre! Majd a koncerten találkozunk. Szia!-azzal kinyomtam. Nem akartam hogy megállítson.

Elkezdtem rohanni a reptérre ,mert fél órám volt odaérni a felszállásig. Szerencsére mindig van nálam csomó repülőjegy az ilyen hirtelen ötleteim miatt. Mikor odaértem megcsörrent a telefonom. Most választhattam hogy vagy felveszem és lekésem a repülőt, vagy majd a repülőn visszahívom a zaklatómat. Egyértelműen a második opciót választottam. Gyorsan felpattantan a gépre,bevágódtam az ablak melletti ülésre és előkotortam a zsebemből a telefont.

1 nem fogadott hívás: Munkamániás

Így írtam be menedzseremet ,mert tényleg munkamániás. Gyorsan visszahívtam ,mert tudom hogy nem szereti ha nem hívom vissza.
-Ha..
-Hol az isten faszába vagy? Pár percre fordulok el és azt kell hallanom hogy elrohantál!?
-De a sminkesek nem bírnak időbe jönni!-hisztiztem.
-De neked itt kéne lenned!
-Hát amint látod nem vagyok ott,és egy ideig nem is leszek.-azzal felszállt a repülő.
-Te most a repülőn ülsz? Hova mész?
-Koreába!-jelentettem ki nemes egyszerűséggel.
-És mi a rákért kell neked oda menned?
-Ahoz neked semmi közöd!-azzal kinyomtam.
Ennyi. Le van tudva ez is. Oké ...lehet hogy picit.. oké nagyon haragszik rám de megérte ,mert újra láthatom 3 év után a szerelmemet. Persze ő nem tudja hogy szeretem. Nem mertem neki elmondani akkor mikor a közelében voltam. Aztán kiléptem és nem volt rá alkalmam,mert ezt nem egy telefonhívással akartam lebonyolítani. Viszont most itt a lehetőség ,amit nem fogok elhalasztani! A fejhallgatómat a fejemre raktam,elindítottam a zenét és bealudtam. Arra keltem hogy változik a repülő magassága. Megérleztünk volna? Hát úgy tűnik hogy igen ,mert ereszkedünk.

Mikor földet ért a gép nagyon izgatott lettem. Én voltam az első aki leszált. Nem törődtem a lökdösődő emberekkel ,nem törődtem semmivel. Csak látni akartam,ölelni,hallani a hangját és érezni a közelségét.

Elkezdtem rohanni a koncertre. Nem volt jegyem ,de felismertek engem a rajongók és előreengedtek. Milyen kis aranyosak. Sajnos nem tudtam az első sorokba helyet foglalni. Igazából elég messze votlam de tökéletes rálátás volt a színpadra.

A tömeg örjöngött és a tagok felmentek a színpadra. Egy csaj is volt mellettük.
-Sziasztok. Először még mielőtt elkezdődne a buli meg szeretném köszönni Sehunnak a múltkorit.- mondta az ismeretlen csaj.
-Bármikor.- puszilták meg egymás arcát.
Elkezdett hullani a könnyem. Rossz érzések kavarogtak benn. Ki ez a ribanc? És miért ért hozzá az ÉN Sehunomhoz? A hasam görcsbe rándult. Féltékeny vagyok. Féltékeny vagyok arra a fruskára aki most életem értelme mellett rázza a valagát!

Asszem Sehun kiszúrt a tömegból,mert leugrott a színpadról és elindult egyenesen felém. Valyon mit akar ez után? Cikáztak a gondolatok a fejemben. Elkezdtem rohanni mint az őrűlt. Kifutottam az arénából és leültem a lépcsőre. Zokogtam. Fájtam. Fájt a szívem.. Minden bajom volt amikor egyszer csak valami leült mellém.
-Miért sírsz ennyire Lulu?- kérdezte Sehun aggódva.
- Mi..mióta vagytok együtt?- néztem Sehunra fájdalmas tekintettel.
- Te meg miről beszélsz?
- Há...hát a l..lányról a szí..npadon.- zokogtam,ami miatt elég nehéz volt beszélni.
- Nem vagyunk együtt.- cirógatta az arcomat.
- Akkor mit köszönt meg?
- Elmeséltem neki hogy meleg vagyok.-ez még nekem is új. Sehun meleg?!- Ő is elmondta hogy leszbi. És arra kért hogy segítsek neki,mert nem merte bevallani az érzéseit a lánynak..félt hogy megutálja és megromlik a kapcsolatuk. Segítettem,mert én is ugyan ebben a helyzetben voltam. Szeretek valakit. Lehet hogy a barátságot kockáztatom de azt akarom hogy tudja a szerelmem hogy mit érzek.- mélyen a szemembe nézett és az arcomat a két keze közé fogta. Letörölte az arcomon versenytfutó könnycseppeket, majd ajkai az enyémhez simultak. Gyengéd volt de mégis durva. Visszafogott de vággyal teli. Imádtam ezt az érzést. Megnyalta alsó ajkamat ,majd bejutást kért amit meg is adtam neki. Nyelvével feltérképezte a számat. Majd mikor elfogyott a levegő elváltak ajkaink.
-Szeretlek Lulu.
-Én is szeretlek Sehun. Nem tudod elképzelni hogy mióta várok erre.
- Hát még én.
-Ez aranyos meg minden,de folytatni kéne a koncertet.-hirtelen megjelent Kai és miatta vissza kellett mennie Sehunnak.

Nagyon szeretem őt és mostmár tudja,viszont nekem vissza kell mennem Kínába...amit nem akarok. Örökre vele akarok lenni. És már tudok is hogy hogyan.
Miután vége volt a koncertnek(amit persze végig csápoltam xd) odarohantam Sehunhoz.
-Sehun..veled akarok lenni örökre.
-Én is Lulu,de nem lehet- szomorodott el.
-De lehet.-elővettem a zsebemből két kis kapszulát amibe méreg volt. Ezeket még akkor szereztem be mikor kiléptem és depressziós lettem Sehun távolléte miatt.
-Biztos vagy benne Lulu?- húzott közelebb magához.
-Ennyire még semmiben sem voltam biztos. -Sehun csak bólintott. Bevettem a két pirulát a számba ,majd odahajoltam Sehun ajkaira és átcsúsztattam az egyiket. Mindketten a földre estünk. Éreztem ahogy a méreg átjárta a testemet. Utolsó erőmmel közelebb löktem magam Sehunhoz,átkaroltam,majd becsuktam a szemem és elnyelt minket a sötétség.

Vége

Remélem tetszett és ha van kedvenc párosotok azt írjátok meg,mert kiváncsi vagyok h ki melyik párost szereti. Ciasztook!
Pusszancs 😙😙😍❤❤❤