Story Of My Life

Karácsonyi Különkiadás ~Visszaemlékezés

Sziasztok! 

Hoztam egy karácsonyi különkiadást! Ezzel szeretnék mindenki nagyon boldog, békés Karácsonyt kívánni!  De ne felejtkezzünk meg a mi drága Louis- unkról sem! Nagyon boldog 25. Szülinapot Neki! <3 <3 <3 <3 <3 

Jó olvasást! :D <3  

2013. 12. 24.

.::Lily Smith::.

Reggel szinte kipattantak a szemeim, de egy kisebb ásítás elhagyta a szám. Louis arcvonásai nyugodtak voltak, még mélyen az álmok világában járt. A takaró csak a hasa aljáig takarta, onnantól pedig láthatóvá vált a tökéletes felsőteste. Végigvezettem a tekintetem a tetoválásain, megcsodáltam őket, bár még nem mindegyiknek tudtam a jelentését. A teste után az arcvonásit tanulmányoztam. A férfias állkapcsát, az édes ajkait, az orrát, a csukott szemét, a homlokán a ráncokat, amelyeket a fény váltott ki belőle. Még nem volt szívem felkelteni az én angyalomat, így először a fürdő felé vettem az irányt. Kimentem a folyosóra, amelyet a hatalmas ablakon keresztül érkező szűrt fény világított meg. Az üvegen keresztül kinéztem az udvarra, amelyet a hó puha, vastag rétege fedett be. Gyönyörű volt! Már nem is tudom, mióta nem volt fehér karácsonyunk. A fürdőszobába érve előkerestem pár illatgyertyát, majd teleraktam velük a hatalmas helységet. Egyesével gyújtottam meg őket, majd elsötétítettem. Megengedtem a kádba a vizet, majd a habfürdő után visszamentem, hogy felkeltsem a vőlegényem. Még mindig ugyanúgy aludt, ugyanazzal az ábrázattal. Mosolyogva sétáltam az ágyhoz, óvatosan rátámaszkodtam. Egy apró csókot leheltem a szájára, mire egy kicsit megrándultak a vonásai, de nem ébredt fel. Az egyik kezem gyengéden végigsimítottam a mellkasán, válaszul pedig ismét egy rángás.

- Louis!- suttogtam a fülébe, de mintha meg sem hallotta volna. Ezt eljátszottam még egy párszor, de semmi értelme nem volt, úgy aludt, mint a bunda. Egy jobb cselhez kellett folyamodnom, azonban előtte gyorsan elzártam a fürdőkádban a vizet. Visszaérve szobába már meg sem lepődtem azon, hogy Lou még mindig ugyanúgy alszik. Nem tétlenkedtem sokat, az ágyékára ültem. A kezem a mellkasára téve hajoltam le hozzá, majd megcsókoltam. Ez a csók már nem egy egyszerű puszi volt, sokkal inkább vált szerelmes csókcsatává, miután a nyelve táncba hívta az enyémet. Nagy kezeit egy szempillantás alatt a derekamon éreztem. Egy gyors mozdulattal maga alá gyűrt, mire egy aprót sikítottam meglepődöttségemben. Louis egy kaján vigyorra húzta a száját. Egyik kezével feltűrte a trikóm, majd simogatni kezdte az oldalam. Érintése helyén megbizsergett a bőröm, közben pedig kirázott a hideg. Hosszú ujjait összekulcsolta az enyémmel, majd a fejem fölé emelte. Erőszakosan csókolt, bár nem mintha bántam volna, hiszen imádtam, ha mocskos.

- Lou!- lihegtem, miközben elváltam a szájától.

- Valami baj van? Rosszul vagy?- kérdezte némi aggodalommal a szemében.

- Nem, csak kihűlik a fürdővíz!- elmosolyodtam. Louis lekászálódott rólam, majd a fürdőszoba felé igyekezett, azonban én az útjába álltam. Kérdőn nézett rám.

- Csukd be a szemed!- mosolyogtam, mire Louis csak megforgatta azokat a csodálatos színekben pompázó szemeit, de végül becsukta. Kinyitottam az ajtót, majd megfogtam a kezeit, és bevezettem a helységbe.

- Ne less!- suttogtam neki. Óvatosan vezettem egészen a vécéig. - Itt ülj le!

Nagy nehezem sikerült leültetnem. Gyorsan ledobtam magamról a fekete trikóm, majd beálltam Lou nyitott lábai közé. Megfogtam a kezét, és a most már mezítelen derekamra raktam. Szemei kipattantak, szinte golflabda méretűre nőttek. Mosolyogva álltam fölötte, ő pedig még mindig alig kapott levegőt. A tekintete megtalálta a melleimet, így azokat kezdte el bámulni.