-Faith, már napok óta ki sem mozdulsz a szobádból! Mi a baj?
Ismerős hangot hallottam az ajtóm elől. Meglepetten kaptam fel a fejemet, és elnyomtam a cigimet.
-Fizzy?-nyitottam ki az ajtót.
-Teljes élet nagyságb....Jézusom, mi történt veled?
Egy szomorú mosolyra húztam a számat.
-Gyere be!-álltam odébb az ajtóból.
A barna hajú lány belépett a szobába, én pedig bekulcsoltam utána az ajtót.
-Mi történt veled Faith? Louis mondta, hogy napok óta nem beszélsz senkivel, és csak a szobádban kuksolsz. Mi a baj?-ült le az ágyamra.
Keserű tekintettel ültem le mellé.
-Akkor tudsz mindenről ugye?
Bólintott.
-Közeleg az időpont. Pontosabban holnap.
Felsóhajtottam, és a hajamba túrtam.
-Miért hagyod ezt? Miért nem beszélsz?-kérdezte értetlenül.
-Ez nem ilyen egyszerű Félicite!-csattantam fel, de aztán felsóhajtottam - Sajnálom, nem akartalak megsérteni, csak...ez már túl sok nekem.
Louis szemszöge:
Őszintén remélem, hogy Fizzy tud hatni Faith-re.
Beszélni kell, egyszerűen muszáj.
Idegesen járkálok a nappaliban, és próbálom kitalálni, hogy mi lesz Faith-el, amikor lábdobogást hallottam.
-Louis-bukkant fel a hugom.
-Na?-kérdeztem.
-Sajnálom, de nem hajlandó semmit mondani. Teljesen le van törve, nem hiszem, hogy meg fog változni a véleménye holnapig. Beletörődött a sorsába. -mondta szomorúan.
Felsóhajtottam.
Megdörzsöltem az arcom.
-Azért köszi hugi-mosolyodtam el halványan.
-Szívesen. Sok sikert, Louis!
Megölelt, majd felöltözött, és elment.
Egyedül maradtam a nappaliban a gondolataimmal.
Miért fontos nekem ennyire a sorsa?
Felsóhajtottam, amikor csörögni kezdett a telefonom.
-Igen?-vettem fel.
-Tomlinson!-a főnököm hangját hallottam a vonal másik végéről.
-Mr. Devin-motyogtam.
-Beszélt a lány?-kérdezte.
-Nem.
Lépteket hallottam, majd néhány másodperc múlva Faith jelent meg a nappaliban.
-Ezesetben holnap találkozunk Tomlinson! Tízre készítse fel a lányt!-adta ki az utasítást, majd lecsapta a telefont.
Ledobtam magam mellé a telefonomat.
-Én...csak szeretnék neked megköszönni...mindent-nézett rám Faith.
-Köszönöm, hogy vállaltad a kezeléseimet, és próbáltál segíteni nekem! Ne érezd miattam rosszul magad, mert ezt csak is én okoztam saját magamnak!
Arcán végigfolyt néhány könnycsepp, de letörölte őket.
Gyorsan felállt, és az emelet felé indult.
-Faith!-szóltam utána.
A lépcső aljáról nézett vissza rám.
-Ne! Ne mondj semmit! Köszönök mindent, Louis!
Felsietett az emeletre, én viszont még akkor is a lépcsőt bámultam, amikor becsukta a szobája ajtaját.
Furcsa érzés kerített hatalmába, és ott, abban a pillanatban tudatosult bennem valami.
Nem engedhetem el.
Titokzatos vagyok, mi?
Naaaaaa mindegy ha minden jól megy, holnap is lesz rész!
Hagyjatok nyomot magatok után!Anna xx

YOU ARE READING
Psychiatrist [L.T.] (BEFEJEZETT)
FanfictionEgy "beteg" lány és egy pszichológus kapcsolata louiehlittlegirl© 2016. Minden szerzői jog fenntartva! started: 2016. 11. 13. ended: 2016. 12. 29.