Hamar eltelt a három nap amit Los Angeles-ben töltöttünk. Annak ellenére hogy a verekedés elmaradt, sőt azt csak Anne találta ki, nagyon jó volt. Kellett pár nyugodt nap, amit most többnyire meg is kaptam. Az én morcos farkasom sem volt olyan morcos. Egy gyönyörű helyen szálltunk meg, nem kifejezetten nevezném szállodának, inkább egy nyaraló parknak mondanám. Szebbnél szebb házak sorakoztak egymás körül. Arra a három napra minden rendben volt, ami utána persze már nem volt igaz.
4 hónappal később
Mindjárt karácsony és nem tudom mit adjak Dereknek. Rengeteg mindenen gondolkoztam. Eddig a karkötő áll az első helyen. A választásom egy ezüst karkötőre esett, amin egy kis faragott farkas lóg. Megvettem, de még gondolkozom hogy még valamit adnom kéne neki. A karkötő jó, de nem eléggé. Mármint biztosan örülni fog neki, de nekem ez akkor sem elég.
Éppen a szobában ülök és az irónnal szórakozom. Először csak pörgetem az ujjaim között, aztán eszembe jut valami. A combomhoz szegezem a tárgyat és elkezdek egy álom fogót rajzolni vele. Tudom hogy ennek nem ilyen funkciója lenne, de én aki nem vagyok árnyvadász, mit tudnék kezdeni egy megbüvőlt irónnal?.. Igazából éppen Dereket várom, elmegyünk kicsit futni. Egy atlétában és egy rövidnadrágbanban ülök az ágyon, és az utolsó simításokat végzem a munkámon. A bejárati ajtó hangja zökkent ki, és nem sokkal később Derek jön be a szobába. Húzok egy utolsó vonalat, ahogy végzek felállok és oda megyek hozzá. Nyomok egy puszit a szájára, és mosolyogva nézek rá. Letéved a tekintete, egyenesen a combomra, és tanulmányozni kezdi az új szerzeményem. Kezét óvatosan végig húzza rajta, kicsit felszisszenek. Még friss, és ilyenkor még érzékeny.
-Fáj?-érdeklődik.
-Nem, nem kifejezetten fáj, inkább csak érzékeny, de csak azért mert még friss.-mosolyra húzom a szám.
Ő is elmosolyodik.
-Mehetünk futni?-nézek szemeiben.
-Igen, menjünk.-ezzel kézen fogva megindulunk lefelé. Anna nincs itthon így nincs kitől elköszönnünk. Ahogy már említettem, volt egy srác akivel eléggé jól kijöttek egymással. Liam tényleg rendes és szimpatikus srác, ráadásul nekem valahonnan túlságosan is ismerős. Egyenlőre még nem jöttem rá hogy mi ő, és hogy honnan ismerem, de egyszer majd csak rájövök. Jobb később mint soha.
YOU ARE READING
Átlagos élet? Nem éppen ~Befejezett~
ParanormalEz a történet valós szereplőkről szól természetfeletti képeségekel. Most álmodtam meg és fantáziát látam benne. Remélem tetszeni fog. :) Bocsi a helyesírási hibákért. ¥Befejezett¥ paranormális kategóriában: 2020. 11. 19. #15🎖️ 2020. 11. 24. #2 🏅...