Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hermione az ágya szélén ült és a Griffendélesek átváltoztatástan dolgozatait javítgatta, mikor kopogtak. Sóhajtott egyet, lerakta író asztaláraa halom pergament és kinyitotta az ajtót. Mikor meglátta ki is az,elmosolyodott.
-Nos, Malfoy professzor,állhatok szolgálatára?-mondta gúnyosan, mire Draco is elvigyorodott és belépett.
-Tudja, Granger professzor,mint a Mardekár házvezetője és a sötét varázslatok kivédése tanár, elég sok dolgom van, örüljön, hogy időt szentelek magára is-húzta ki magát büszkén, mire Hermione felnevetett.
-Képzelem, hogy mennyi dolgod lehet Draco, de ha nem haragszol, én, mint a Griffendél házvezetője és átváltoztatástan tanár, éppen dolgozatokat javítok-mondta, hangsúlyosan kiemelve a pozícióját a Roxfortban.
-Tán zavarok?-folytatta a kis játékukat Draco.-Vagy nincsen időd erre?-mutatott végig a testén, mire Hermione elkerekedett szemekkel nézett rá.
-Draco, ez a Roxfort, mi van ha kiderül...
-Ugyan, Hermione, az éjszakaközepén senkit nem érdekel mit csinál két teljesen ellentétben lévő tanár-kacsintott a fiú és kulcsra zárta az ajtót.
-Ha McGalagony megtudja...
-De miért is tudná meg?Magunk vagyunk ebben a szobában. Vigyázok rád-mondta őszintén,mire Hermione elmosolyodott.
-Mikor változtál meg ennyire?
-Harmadik évfolyamban kezdtél tetszeni-mesélte el újra Draco.-Emlékszel, mikor felpofoztál?-vigyorodott el, mire Hermione is kínosan elmosolyodott.-Na akkor. De ezt sose mertem volna bevallani magamnak.Én, egy aranyvérű Malfoy, belezúgtam egy... na jó, szóval tudod milyen voltam. Aztán összejöttél azzal a Weasley-vel! Akkor sok reményem elszállt. De most mégis itt vagyunk, az a Weasley pedig talált valaki mást.
-Változnak az idők-vonta meg a vállát Hermione, leplezve, mennyire meghatódott Draco dührohamától.
-És mi is változunk-bólintott a fiú majd odalépett Hermionéhoz és megcsókolta. Egyre hevesebb volt a csók és Hermione úgy érezte,hogy melegebb van a ruháiban. Draco belemarkolt a lány seggébe,mire Hermione hangosan felnyögött. Draco felemelte és lefektette az ágyon majd elkezdte megfosztani a ruháitól. Levette talárját és a szoba másik felébe dobta, ahogy a lány pólóját és melltartóját is. Mikor megmutatkozott a két nagy dombormű, a fiúnem bírt magával, erősen markolászni és csókolgatni kezdte őket. Hermione hagyta és összeszorított szemekkel nyögött.Aztán Draco lehúzta Hermione szoknyáját, bugyijával együtt. Már teljesen felizgult, nem is habozott, felállt és teljesen levetkőzött. Nem először feküdtek le, mégis, Hermione mindig elcsodálkozott Draco hatalmas férfiasságán. A fiú még elhelyezkedett kicsit, majd finoman behatolt. Óvatos volt a lánnyalés vigyázott rá. Szépen, lassan, egyre mélyebbre hatolt, éshalk nyögések hagyták el szájukat. Mikor már teljesen Hermionéban volt, mozogni kezdett, egyre gyorsabban.
-Draco, még...-nyögte a lány, miközben belemarkolt a fiú tejföl-szőke hajába.
A Malfoy utód engedelmeskedett és még gyorsabb tempóra váltott, míg el nem értek a csúcsig. Aztán kihúzódott és hosszan megcsókolta barátnőjét.
-Látod, nem lett semmibaj-mosolygott, amitől Hermione majdnem teljesen elolvadt. Szerette a fiút, akármi is volt a múltjukban.
-Szeretlek, Draco-mondta ki,mire újra megcsókolták egymást.
-Én is szeretlek, Granger tanárnő-kacsintott.
Hermione megborzolta a hátrazselézett, szőke hajat, ami már eleve összekócolódott,mikor belé kapaszkodott. Szorosan megölelte, és soha nem akarta volna elengedni. Azután felöltöztek és még egy búcsúcsókkíséretében elköszöntek egymástól.
