...
Gyógyszer
...
Gyógyszerek
...
Megmondom nekik ,hogy jól vagyok.
...
Nem hisznek nekem
...
Még több gyógyszert tömnek belém
...
Kába vagyok
...
Életképtelen
...
Valaki segítsen
2017.02.11.
Taehyung a kemény ágyban fekszik. Alig van öntudatánál. Érzi ahogy az alatta fekvő paplan nyomja a hátát, de nincs elég ereje ahhoz,hogy megigazítsa ,úgyhogy inkább tűri és próbálja kizárni a fizikai fájdalmakat. Elég nehéz , ugyanis a feje sajog, borzalmas hányinger kerítette hatalmába és ráadásnak még fázik is.
A nyitott ablakra néz.
Legalább minimálisan kitisztitja a borzalmas gyógyszerszagú levegőt. Képtelenség megszokni.
Hatalmas akaraterőre van szüksége ahhoz, hogy felüljön az ágyon.
Feláll, majd kisétál a folyosóra. A gondolatai üresek. Bambán sétál a jól ismert úton egészen a társalgóig. Hangos csoszogásai visszaverődnek az üres folyosó falairól.
Az ember azt kérdezné,hogy miért üres egy kibaszott elmegyógyintézet folyosója.
Nos, azért mert Taehyung volt az egyetlen aki képes volt szociális lenni annyira, hogy ne zárják a ... Hát tulajdonképpen nevezhetjük cellának.
Körülbelül 3 hónapja élt itt.
Iszonyú magányos volt.
Társaságnak csak a pszichiáter és az érzéketlen viaszszobrokhoz hasonló nővérek álltak rendelkezésére.
Skizofréniát diagnosztizáltak nála. Méghozzá az elég súlyos fajtából.
Taehyung szégyellte , de a diagnózis igaznak bizonyult.
Hallott hangokat és látott dolgokat amit mások nem.
Az édesanyja különlegesnek nevezte. Mindig azt mondta ,hogy ő egy kiválasztott ezért különbözik másoktól.
Szerette az anyukáját.
Viszont a temetése napján képtelen volt sírni.
Öngyilkossági kísérlete után (aminek folytán vízbe akarta fullasztani magát, de az apja megtalálta és kiráncigálta a vízből.) Az apja bedugta ide.
És azóta érte sem jött.
Taehyung elvette a gyógyszeradagot.
6 pirula.
Lenyelte.
Majd ült a széken az asztalra támaszkodva és bámult a semmibe.
Hirtelen kinyílt az ajtó.
Taehyung felkapta a fejét. Három nővér egy fiút karonöltve lépett be az ajtón.
Taehyungnak először a fiú magassága,a pink haja és szinte már beteges mosolya tűnt fel.
A fiút a szobájához vezették.
Taehyung reakció nélkül figyelte a jelenetet, de amikor a fiú kisétált a cellából és melléült felvonta a szemöldökét.
"Szia Kim Namjoon vagyok." - mosolygott rá a fiú. Ijesztő volt. Taehyung nem tudta pontosan,hogy mi , de valami nagyon rémisztette a fiúban... Mégis.. mégis annyira tetszett neki.
Namjoon látta hogy Taehyung nem reagál.
"Téged hogy hívnak?"-tette fel a kérdést nyugodt, kedves hangon.
A szája gyönyörűen mozgott.
"Taehyung."-válaszolt Taehyung nagy nehezen,de közben a padlót bámulta,kínosan pislogott és furcsa mozdulatokat végzett a kezeivel ugyanis nem tudta mit kezdjen velük.
"Üdv Taehyung."- vicsoritott rá a fiú. Feltételezhetően mosolynak szánta.
"Hogy kerültél ide Taehyung.. ha szabad kérdeznem."
"Nem mindegy? Mind ugyanazért vagyunk itt. Kitaszított minket a társadalom és most kábább vagyok a gyógyszertől mint egykoron az alkoholtól." -eredt meg Taehyung nyelve.
"Tetszel nekem Taehyung. Na de azért mégiscsak. Hogyan kerültél ide? Várj had tippeljek. Skizofrénia?"-nézett Namjoon kíváncsian.
"Úgy van"-mosolygott Namjoon szemébe a fiú.
"Most te tippelj"-nevette el magát Namjoon. A nevetése édes volt mint a méz. Taehyung egyből beleszeretett.
"Nem is tudom... Gyilkosságra tippelek.. ha nem ne nevess ki."- mondta Taehyung.
"Ügyes vagy. Tulajdonképpen skizofrénia általi gyilkosság úgyhogy egy cipőben evezünk."-nevetett Namjoon.
"Egy valamit kihagytam.. a férfiakhoz is vonzódom, ha úgy tetszik meleg vagyok."-mosolygott Namjoon ugyanúgy mintha semmi sem történt volna.
Taehyung nagyot nyelt.
2017.0212.
Taehyung sokkal jobban lett. A pszichiáter is észrevette ezért rá is kérdezett a dologra.
"Namjoon miatt van."- vágta rá Taehyung mosolyogva.
"Namjoon?"- az orvos elég érdekesen nézett Taehyungra.
"Aha,az új páciensük."-mondta és elkomorodott.
"Taehyung... Egy hónapja nem érkezett új páciens."-mondta
"Mi?"- kiáltott fel majd kiszaladt a teremből be a társalgóba a barátja nevét kiáltozva.
Az őrök lefogták majd injekcióstűket szúrtak a nyakába.
Taehyung az altató ellenére érezte a fájdalmat. Képtelen volt elhinni ,hogy az akibe első látásra beleszeretett csupán az agya szüleménye volt.
