[tizenegy]

71 7 1
                                    

Charlotte arra kelt fel, hogy valaki folyamatosan az arcát bökdösi, ezért morcosan átfordult a másik oldalára.
"Anya, aludni próbálok. Hagyj egyedül."

"Luke vagyok." - kuncogta a hang és Charlotte azonnal felült az ágyban.

"Mi?" - nézett körbe a szobában, alig látva az álmos szemei közül. "Oh, igen. Elfelejtettem."

"Találd ki mennyi ideig aludtál." Luke felült az ágyon, párhuzamosan elhelyezkedve Charlotte-al szemben.

"Uh," - dörzsölte meg a szemeit álmosan - "két órát."

Luke mosolyogva megrázta a fejét. "Több mint tíz órát."

"Jézusom! Hány óra van?"

"Éjfél." - túrt bele szőke hajába Luke.

"Claudia-val kéne lennem már egy ideje." - mondta Charlotte - "Miért nem keltettél fel?"

"Fáradt voltál és mégmindig az vagy. Plussz aranyosan alszol." - vont vállat Luke - "Maradnod kell éjszakára."

"Maradnék, ne értsd ezt rossz értelemben, de valószínűleg nem kellett volna idejönnöm. Alig ismerlek, vagyis, személyesen." - fecsegte miközben beletúrt a hajába - ez egy olyan szokás volt, amikor akkor csinált ha ideges volt.

"Oh." - ez volt minden amit Luke mondott, majd elfordult tőle a Mayday Parade poszteréhez amit sokkal érdekesebbnek talált.

"Luke, nem úgy értettem. Persze hogy akarok időt tölteni veled, csak félek. Hallottam olyan történetek hogy internetes barátok találkoztak és megölt-"

Luke közbe vágott. "Charlotte, nem vagyok gyilkos. Ártatlan vagyok." Mindkettőjük kezét tartotta. "Nem kell aggódnod."

"Rendben." - sóhajtotta Charlotte - "Sajnálom. A szorongásom hibája."

"Semmi baj. De komolyan maradnod kéne, oké?" - mosolygott Luke és egy gödröcske megjelent az arcát kényszerítve Charlotte minden egyes porcikáját hogy ne bökje meg.

"Oké, de hadd üzenjem meg Claudia-nak hogy maradok." - Charlotte kivette a telefonját a táskájából, megírva a legjobb barátnőjének hogy itt tölti az éjszakát. Claudia visszaírt egy kacsintós arcot, amivel nem tudott Charlotte mit kezdeni, így inkább nem reagált rá.
"Nem vagyok már fáradt."

"Én sem." - sóhajtotta Luke - "Van kedved sétálni?"

"Persze." És Luke elvezette a konyháig, eltakarva Charlotte szemeit miközben a nappalin keresztül mentek, mert Michael meztelenül videójátékozott mivel ő akart lenni az első akit a lány meztelenül lát.

Charlotte lehajolt hogy felvegye a bakkancsát miközben megroppantak a térdei.

"Jaj, mi volt ez? Egy petárda?" - pimaszkodott Luke - "Hordassz a pénztárcádban egyet?"

"Ha. Ha. Ha. Vicces. Nem, csak nagyon rossz ízületi problémáim vannak." Luke bólintott.

Kiléptek az ajtón, sétálni kezdve a kocsifelhajtón.

"Azta, elég hideg van." - ismerte be Luke, jobban összehúzva a pulcsiját magán.

"Viccelsz? Ez gyönyörű." - Charlotte le akarta venni a felsőjét, aztán hirtelen eszébe jutott hogy csak egy kombiné van alatta.

"Nyugodtan leveheted, tudod?" - mondta Luke mellette mire a lány gyorsan megrázta a fejét. - "Én nem bánom."

"Jól vagyok." - mondta hamis mosollyal, keresztbe téve a karjait.

"Oké." - pillantott rá Luke, mielőtt ránézett a kezeikre és összekulcsolta az ujjaikat - "Kicsit fáznak a kezeim, rendben van ez így?"

Charlotte kicsit lesokkolva, de halványan bólintott.

"Szóval, hogy vagy?" - kérdezte Luke hirtelen.

"Jól vagyok, azt hiszem. Mi van veled?" - kérdezte felnézve Luke-ra.

"Nagyszerűen, azért mert itt vagy." - mosolygott és Charlotte elpirult lenézve a földre.

"Flört." - motyogta Charlotte halkan, de elég hangosan ahhoz hogy Luke meghallja.

"Nem flörtölök." - zihálta Luke, a szabad kezét a szívére téve.

"Perszeee." - mondta pimaszul, de komolyan értette. Nagyon flörtölt.

"Igazából nem terveztem semmit, mert lúzer vagyok, szóval akarsz sétálni és beszélgetni vagy menjünk vissza a lakásba és videójátékozzunk kis farkú Michael-el?" - kérdezte Luke, Charlotte pedig felnevetett.

"Biztos vagyok benne, hogy az ő farka tízszer nagyobb mint a tied." - mosolygott ártatlanul. - "Hoppá."

"Megakarod nézni?" - húzogatta a szemöldökét - "Valószínűleg nem, nem akarom látni Michael farkát."

"Miből gondolod, hogy látni akarom a tiédet?" mondta Charlotte, előre és hátra lóbálva a kezeiket.

"Mit mondtál?" - Luke arca centikre volt Charlotte arcától de a lány autómatikusan visszahúzta.

"Mi-miből gondolod hogy, látni akarom a tiédet?" - dadogta, nem volt hozzászokva hogy kapcsolatot teremtsen fiúkkal, főleg nem olyanokkal akik tetszettek neki.

"Rossz válasz." - mondta Luke gonosz mosollyal az arcán, majd Charlotte derekába mélyesztette az ujjait.

A lány nevetve kiabálta hogy "engedj el" minden másodpercben. Mozgolódott Luke karjaiban, amik köréje voltak szorítva.

Hirtelen Luke felemelte Charlotte ott a fás területhez, ahol voltak ezelőtt, és átvetette a vállán.

"LUCAS HEMMINGS!" - kiabálta a hátát ütögetve - "TEGYÉL LE, MOST!"

"Oké." - mondta, majd elengedte egy pillanatra aztán újra megfogta - "Ne aggódj, baba, nem hagylak leesni."

Charlotte bólintott. A fiú lassan lerakta őt a földre, leguggolva mellé, majd ő is leült.

"Akarsz játszani?" - kérdezte Luke, a mellette ülő barna hajú lányra nézve.

"Uh," - túrt bele a hajába - "persze."

"Rendben. Szóval, kérdezek egy kérdést, te megválaszolod, majd te kérdezel és én válaszolok. Elég egyszerű?" Charlotte bólintott.
"Oké. Én kezdem. Kedvenc szín?"

"Fekete. Oh, meg a lila. Uhm. Mi a kedvenc színed?"

"Nagyon kreatív." - vigyorgott - "Valószínűleg a kék. Kedvenc állat?"

"Macskák." - mondta mosolyogva - "Szeretem a macskákat. Mi a kedvenc állatod?"

"Egyértelműen a pingvinek. Mi a kedvenc ételed?" - Luke kissé oldalra döntötte a fejét.

"Sajtos keksz. A tied?" - Charlotte beharapta a száját.

"Szeretem a pizzát, de nem a kedvenc ételem. Azt hiszem nincs." - nevetett - "Kedvenc TV műsor?"

"Hazug csajok társasága. El kell kezdened nézni. Annyira jó." - felnyögött - "Neked melyik? Ne mondj valami hülye akció műsort mert nem fogom ismerni."

"Így jártam anyátokkal. Barney annyira baba." - mosolygott.

"Azt mondtad baba? Úristen. Akkor jól kijönnél a sulimban levő lányokkal. Bemutassalak nekik?" Charlotte drámaian elővette a telefonját, bár egyik lánynak sem volt meg a száma. Ők mind utálták Charlotte-ot.

"Nem, megkaptam amit akartam és itt van pontosan velem szemben."

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Jan 11, 2018 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

online ➳ hemmings ; hungarian translationDonde viven las historias. Descúbrelo ahora