Átlagos élet? Nem éppen ~Befejezett~

20. rész

Derek szemszöge

Itthagyott, egyedül.. Újra megtapasztalhatom milyen keserűen szomorú íze van egy összetört szívnek. Utána akarok menni, még utolérhetem! Minden hiába ha a lábam nem mozdul. Földbe gyökerezett a testem pedig szépen lassan elnyeli a fájdalom. Végül a fájdalomból színtiszta üresség lesz. Szeretem őt, talán úgy mint még soha senkit.. Okos és nagy a szíve, olyan ártatlan és aranyos. Ha csak egy dolgot választhatnék ki, amit a legjobban szeretek benne, azt mondanám hogy mindent szeretek ami kicsit is ő. Én viszont hagytam elmenni. Azonal utánna rohanok és követem az illatát.

Maya szemszöge

Sietek ahogyan csak tudok, hogy Derek ne érjen utol. Viszonylag hamar smerős léptek hangja üti meg a fülemet. Jobban sietni kezdek, de egyszer csak előttem terem Ő. Derek.
-Derek mondtam hogy hagyj békén! -förmedek rá.
-Nem! Túl fontos vagy nekem, hogy nélküled éljek.-elém áll és megcsókol.
Viszonzom, már nagyon hiányoztak ajkai. Mikor elválunk szorosan öleljük egymást, soha nem akarom elengedni.
-Gyere haza velem. Kérlek!..-elveszem a szemeiben.
-Rendben, de nem megyek örökre vissza, én már itt is vagyok valaki.-bólintok egy aprót.
Mosolyog, és bólint egyet. Felkap és megpörget a levegőben közben egy puszit nyomva számra.
-Szeretlek.-suttogom ajkaira.
-Én is szeretlek hercegnőm.-nyom puszit homlokomra.
Kézen fogom és vissza megyünk az albérlethez. Mivel későre jár, szinte azonnal elalszunk.

Reggel kilenc óra van, nemrégen keltem. Óvatosan kimászok Derek mellől. Felöltözöm és írok egy cetlit neki, amit a konyhapulton hagyok.

Viszonylag hamar végzek és mire hazaérek Derek már ébren van.
-Szia.-adok puszit arcára.
-

Szia, jó lett a hajad!-karolja át a vállam.
-Kész vagy? Indulnunk kéne a reptérre, különben lekéssük a gépet. El sem hiszem hogy haza megyek.-támaszkodom meg a könyökömön.
-Nem akarok haza menni.-dőlök hátra az ágyon.
-Már mindenkinek nagyon hiányzol.-kapok puszit Derektől.
-Ja, elhiszem főleg hogy mindenkivel rosszban vagyok. Nem akarok haza menni!-állok fel.
-Ne mond ezt. Senki sem haragszik rád mindenkinek hiányzol.-lehel lágy csókot ajkaimra.

Már a repülőn ülünk pár perc és landolunk. A gyomrom görcsbe rándul, mint ma már sokadszorra. A repülőtérről egyenesen hozzánk megyünk ahol mindenki ott lesz. Most mondták be, hogy következik a leszállás. A gyomrom újabb görcs húzza össze. Derek észreveszi hogy ideges vagyok. Némán megfogja a kezem és már szállunk is le, de az idegességem csak még nagyobb lesz. A reptérről sétálunk ki amikor meglátom Derek Camaro-ját. Nem kérdezek rá, valószínűleg kihozták nekünk. Beszállunk és már tíz perc múlva a házunk előtt állunk. Nem akarok kiszállni, de csak megteszem. Nincs kedvem vitázni, elmesélni mi történt velem. Nagy levegőt veszek és belépek a házba.
-Sziasztok.-köszönök.
-Szia Maya.-támad le mindenki ölelgetni.
Elkezdtek kérdezzgetni, egy ideig hűségesen válaszolok mindenre. A legjobban mindenkit az érdekel hogy miért mentem el.
-Elég már! Ott voltam ahol nemsokára megint leszek ha nem hagyjátok abba a kérdezgetést!- förmedek rájuk.
Kimegyek az ajtón, leülök a lépcsőre és előveszem a cigis dobozom. Kiveszek egy cigit és meggyújtom, ekkor jön ki anya. Azonnal kiveszi a kezemből a cigit és eloltja. Majd leül mellém és hozzá kezd a fejtágításhoz. Hogy ilyet ne csináljak meg ilyenek. Közben folyamatosan kérdezget, bennem pedig kezd felmenni a pumpa. Inkább felállok és odamegyek Derek kocsijához kiveszem a táskáimat és elindulok a reptérre, de mielőtt még messzire érnék megszólalok. Tudom hogy szülőm még hallja amit mondok neki.
-Gratulálok anya! Sikerült elüldöznöd innen, örökre.-az anya szót gúnnyal mondom.
Farkas sebességgel hamar a reptérre érek. Éppen fel tudok szállni egy gépre ami Los Angeles-be megy. Most már az új albérletbe megyek. Mivel már hét óra, így nem megyek be dolgozni. Alapból is nyolcig tart a munkaidőm. Egy órával sokra nem megyek. Csak felhívom a főnököm. Azt mondom neki azért nem mentem be mert rosszul érzem magam. Ennyi ez el van intézve. Elkezdek kipakolni. Bár nem erőltetem meg magam túlzottan. Pár hét múlva valószínűleg úgy is költöznöm kell. Lenémítom a telefonom és elmegyek fürdeni.