Felettesem nem volt hajlandó megszólalni. Ami nem is baj, legalább nem mond mindenféle hülyeséget. De, hogy őszinte legyek, igencsak frusztrált Mr.Collins mély hallgatása. Igazából minden idegesítette most, ami él és mozog. Pedig egyetlen egy ügyről van szó, amiben a segítségemet kéri és persze ezt mind úgy, mintha ez nem fordult volna elő az elmúlt jó pár évben. Így kínos csendben utaztunk a rendőrség felé, ahol minden bizonnyal el fog velem beszélgetni erről az igen kényes ügyről.
Az iroda, ahova vezetett, sem az övé sem az enyém nem volt. Egy kis konferencia teremhez tudnám talán hasonlítani. Még nem volt ott senki rajtunk kívül, a könyvelő szerint nem sokára itt lesz a többi ember is. Azonban Collins behajtott és leültetett engem egy székre, hogy prezentálhassa nekem, ki is ez a Privátszám.
- Nora, ő nem egy szokványos gyilkos. Amit eddig kiderítettünk, az sem olyan... túl sok.
- Csodás Mr.Collins, csodás. Megtenné, hogy haladna?
- Ez nem ilyen egyszerű, Nora! - sóhajtott fáradtan, mint akit tényleg idegesít, hogy minden egyes megszólalása után vagy sürgetem, vagy egyszerűen csak kommentálok valami igazán rideget és negatívat. - Telefonnal gyilkol.
- Telefonnal? Kérem ne nevettessen. Meg fogja a telefont és eljátssza, hogy a telefonja egy pisztoly és ő a nagy gyilkos majd meghalnak emberek? Telefonnal nem lehet gyilkolni.
- Üzenetet hagy a kiszemeltjének. Általában valami rejtvény, de volt olyan eset is, ahol egyszerűen konkrétan leírta, hogy meg fog halni. És egy maximum két nap múltán az áldozatot megölték.
- De ha megöltek egy áldozatot, akkor nyomnak is kellett lennie, amiből már rég megtudtuk volna, hogy ki is a fickó.
- Ez az. Az illető nem volt profi gyilkos, rögtön rájöttünk, ki ölte meg például James Clarkot is.
- James Clark?
- Így van!
- A körözöttek között volt. De ez most mindegy is,ha rájöttek, akkor még mindig nem értem, én mit keresek itt, és mégis mi az oka, hogy még mindig évek óta ezen az ügyön filózik a rendőrség.
- Hát épp ez az! Rájöttünk a tettesre, börtönbe zártuk és kész. De a gyilkosságok folytatódtak. Szüntelenül. Megkértük a személyt, hogy állítsa le, mire ő nevetett és azt mondta, hogy saját maga nem tudja, de talán "ő" igen. Nem volt hajlandó kifejteni ezt a mondatát. Ment a huza-vona végül egyik nap arra értünk be, hogy meghalt.
- Összegezve ...
- Összegezve nem egyedül van. Többen vannak, "ő" vagy más néven Privátszám a fej, aki megmondja kit öljenek meg és azt megteszik mások. Ennyit tudunk.
Csend lett a teremben. Collins a reakciómat várta, én meg egyszerűen csak elgondolkoztam, mit profitálnék abból, ha egy ilyen ügyet elvállalnék. Elég veszélyes, macerás és ha olyan akkor meg még a mostani lelki világomat is összeroppanthatja. A tekintetem Collins arca és az akta között cikázott. Felettesem arckifejezése többet elárult, mint amennyit kellett volna: nagy reményeket fűzött hozzám és a válaszomat várta. Elkaptam róla a tekintetem, majd felálltam és a kijárat felé indultam.
- Nora?
- Sajnálom Mr. Collins. Ez már nem az én műfajom.
Majd szótlanul állt és leroskadt egy székre, ahol várta a többi embert, hogy kivesézzék ezt a számomra nem való ügyet.
VOUS LISEZ
Privátszám, avagy a telefongyilkos
Mystère / Thriller"Ott áll velem szemben az, akit már egy jó ideje keresek, hogy megbosszuljam azt, amit elvett tôlem és ami mindennél fontosabb volt számomra: a családom." Nora Willson egy rejtélyes és zárkózott személy, akinél senki sem utálhatja jobban a mai társ...
