Prológus

18 1 0
                                    

A gyerek torka szakadtából ordított egy nevet. Daniel. A felismerés fájdalmas lüktetése futott végig az ereimben. A gyerek egy holttest felett térdelt, a hideg betonon vér folydogált patak szerűen. A látvány elborzasztó volt, a halott fiú nem lehetett több 20 évesnél. Éppen a telefonomért nyúltam amikor valami csillogó ezüstös tárgyat találtam a földön. Lehajoltam érte. Egy kés volt az. Hozzáértem a gyilkos fegyverhez. A kés hatalmasat csörömpölve esett ki a kezemből. A gyerek felnézett rám. Dühöt véltem felfedezni a szemeiben.
- Te ölted meg őt. - Kiabálta a gyerek erőtlen hangon.
Tényleg én ötlem volna meg? - Tettem fel a kérdést magamnak.  Semmire sem emlékeztem. Hirtelen a világ forogni kezdett körülöttem és nem éreztem semmit. A sötétség elnyelt magával, egyenlő lettem a semmivel. Legalábbis ezt gondoltam akkor.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jan 23, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Az ártatlanok sikolya Where stories live. Discover now