Bevezetés

323 23 0
                                    

Besétáltam a hotel ajtaján és odaléptem a recepcióshoz. Alacsony szőke lány állt a recepciós pult mögött és éppen a számítógépbe pötyögött valamit, mikor odaértem hozzá felemelte a fejét.
-Szép napot uram! Itt foglalt szobát?-kérdezte és az arcára erőltetett egy mosolyt. Sötét karikák égtelenkedtek a szeme alatt ami két napos alvatlanság nyomát mutatták a lány arcán.
-Igen.
-Neve?
-Jordan Light.
-Kora?
-20 éves vagyok.
-Fiatalabbnak néztem-mondta meglepődve a recepciós.
-Köszönöm!
-Munkálya?
-Bérgyilkos.-feleltem mosolyogva.
A nő kezéből kiesett a toll amivel eddig az adataimat írta egy papírra. Zavartan elmosolyodott.
-Jó vicc Mr.Jordan, de kérem a valós adatait digtálja. Megértem ha szégyelli a munkályát, de kérem mondja az igazat!
-Hát legyen. Akkor írja azt hogy bártulaj!
Végül is nem hazudtam hiszen a Rózsa az enyém!
-Nem is rossz a munkálya! Bezzeg ha nekem is ilyen munkám lenne...!-ábrándozott a recepciós-Második emelet 120-as ajtó lesz az öné! Dohányozni tilos az épületben és ha lehet ne nagyon zavarja a vendégeket ezzel a mondattal a kezembe is nyomta a kulcsomat. Felmentem a másodikra a szoba elé, de nem nyitottam be azonnal! A kulcsot beleillesztettem a zárba majd elfordítottam. Elővettem egy kisebb pisztolyt a kabátom alól és belöktem az ajtót miközben a pisztolyt szorosan magam előtt tartottam. A szoba minden egyes sarkát átvizsgáltam. Ajtó mögött, szekrény, plafon, az asztal alatt, az ágy alatt és a polcokon sem találtam semmi veszélyeset. Ez mindíg így megy mióta elszöltem otthonról.
"Egy nemes család egyetlen örököseként jöttem a világra. Eddig minden rendben is volt, csakhogy az apám a tökéletesség megszállotja volt és mindent megvetett ami nem felelt meg az elvárásainak. Anyám nagyon kedves nő volt! Mindíg vigyázott rám és kedves volt velem. Apám nagyon szerette az alkoholt és nem egy olyan nap volt amikor engem vagy anyámat verte és ordibált a házban az alkoholmámor hatására. Tiszta szívemből gyűlöltem az apámat míg egy nap meg nem változtatta az egész életemet! Amikor apám egyszer nagyon leitta magát anyám rászólt hogy mostmár hagyja abba és áljon le az ivással. Apám teljesen felháborodott és pofon csapta anyámat. De anyám erős volt és nem sírt erre az apám még dühösebb lett és agyba főbe verte anyát. Én csak álltam a szobában és nem tudtam mit tenni. A szememből folyt a könny de nem tudtam semmit se csinálni. Egyszer csak anya összeesett és nem mozdult többé. Nem tudom hogyan tudtam megmozdulni de levettem a kályha tetejéről apa régi párbajpisztolyát és lőttem. Apám melkasán egy nagy vörös folt terjeszkedett. Lassan a folthoz emelte a kezét majd összeesett. A szememből még mindíg folyt a könny de hang nem jött ki a torkomon. Kiszaladtam az előszobából és felkaptam apám pénztárcáját az asztalról, majd kirohantam a házból. A fegyvert még mindíg a kezemben szorongatva lerohantam a kikötőig és felszálltam a legelső induló hajóra. Nem tudtam hogy hova megy de reméltem hogy jó messzire. Egy napi hajózás után kikötöttem New Yorkban ahol egy Jason nevű fazon magához vett és megtanított a gyilkolás művészetére!"

A Halál szolgálatábanOnde histórias criam vida. Descubra agora