Montenegro titkai

Füstkvarc

Az utolsó padban ültem a 304-es terem ablak felőli padsorában. Szorgosan jegyzeteltem, tollam sercegve szántotta a lapot.
A biológiatanárunk-Ms. Andrews-sebes tempóban diktálta az anyagot.
A mellettem ülő Hunter unottan firkálgatott a füzetébe. A kicsengő elég távol volt még, talán tíz perce, ha ment az óra. A tanárnő megállt egy pillanatra a beszédben, odament a diavetítőhöz és bekapcsolta.
Az egész osztály egy emberként lélegzett fel és én is fájóan tekergettem a csuklómat. A tanárnő behúzta a függönyöket, hogy jobban lássuk a kivetített anyagot, mire láttam, hogy Hunter és még jó pár ember lefekszik a padra. A kisfilm elindult és egy monoton férfihang elkezdte ecsetelni a gombák felépítését és szaporodását. Pár percig próbáltam figyelni, de már nem bírtam tovább és ledőltem én is, immár alvó padtársam mellé az asztalra. Egy idő után majdnem én is bealudtam, de a csengő éles hangja a fülembe hasított.
-Következő órán dolgozat a legutóbbi két leckéből!-Hadarta Ms. Andrews, majd kiviharzott a teremből.
Nyomtam egy puszit barátom fejére, összeszedtem a cuccaimat és kimentem a folyosóra kicsit levegőzni. Utánam nem sokkal kijött barátnőm is.
-Na, mizu Cathy?-kérdeztem tőle-Téged is rendkívűl lekötött ez az anyag?-kuncogtam.
-Nagyon, majdnem bealudtam...-forgatta meg aranybarna szemeit-Mi a kövi óránk?
-Francia. Neked Olasz.-mondtam.
Lassan odaért hozzánk csapatunk többi tagja is, már csak Oliverre és Annalisa-ra vártunk, hogy elengedjék őket matekról (Miller mindig tovább tartja az óráit) de lassan ők is felbukkantak. Befordultak a folyosó végén és kézenfogva indultak el felénk. Mikor odaértek, a fiúk lepacsiztak és mehettünk is a büfébe ebédelni.
Beérve a menzára a szokásos embertömeg fogadott. Odasétáltunk a ,,Napi ajánlatok” című laphoz, ami a falon függött, filctollal lehetett rá írni és a konyhások minden nap új menüt firkantottak rá. Szomorúan elhúztam a számat. Újra nem volt semmi a kínálaton, ami ehető lett volna.
Elcsoszogtam a snack-es ablakhoz és vettem magamnak két müzlit. Valahogy csak kibírom még két óráig.
A fiúk foglalták nekünk az asztalt, így nem kellett másik társasággal nyomorognunk egy asztalnál.
-Jöttök ma este a Gravity-be?-kérdezte Katia, vörös tincseit igazgatva. A Gravity egy pub, ahol péntek és szombat esténként szoktunk lógni. A tulaj már elég jól ismer minket, főleg, hogy az egyik osztálytársunk apja.
-Ma nem tudok, táncom van.-mondtam.
-Nekem meg a stúdióba kell mennem.-tette hozzá David.
-Többiek?-kérdezte társaságunk többi tagját Kat, mire ők igenlően bólogattak, jelezve, hogy szabadok ma este.
-Hoppá emberek, új gyerek jött a suliba!-kiáltott fel izgatottan Rochelle.
-És?-nézett rá kérdően Oliver.
-És brutál helyes!-olvadozott tovább fekete hajú barátnőm.
-Még mindig nem vágom...-sóhajtott egyet ikertestvérem és megadóan hátradőlt a széken.
-Kitől tudod?-kérdeztem kíváncsian.
-Ryan és Wanda írta ki az MT-re.-pötyögött tovább telefonján Elle.
Ryan és Wanda az osztálytársaink és ők az írói az MT-nek (Montenegro Titkai), a suli online újságjának. Majdnem mindenkit ismernek, de minimum tudnak vagy ezer dolgot, amit biztos, hogy nem az érintett személytől származik.
-Hogy hívják?-faggattam tovább barátnőm.
-Adam Fisher. Ő is tizedikes. Kép is van róla. Egész helyes, de az ilyeneket Kat szereti.
-Mutiii!-lelkesedett Katia-Tényleg jól néz ki. Ma már jött suliba? Nem láttam egyik órán sem.
-Azt írják, hogy hétfőn lesz az első napja.-Mondta Rochelle.
-Majd megkérdem Wandát, hogy mit tud még róla.-harapott bele az almájába Cathy.
Ebéd után még volt egy franciám és azután már szabad voltam.
Hunter furgonjának dőlve vártam annak tulajdonosát a suli előtti kis parkolóban. Kezdetben még csapatostul tódultak ki a diákok, majd egyre kevesebben sétáltak ki az épületből. Egyszer csak egy fiú tépte fel az ajtót és vágtatott ki rajta sebesen. Miközben elhaladt mellettem rámsandított, majd el is kapta rólam tekintetét. Valahogy olyan ismerősnek tűnt, csak nem tudtam megmondani, hogy honnan.
Még kint is hallottam, ahogy a nyolcadik óra kezdetét jelző csengő megszólalt és már azon voltam, hogy visszamegyek megnézni, vajon miért nem jött még ki barátom az iskolából, amikor végre kilépett a kapun.
-Végre, már azt hittem, hogy újra büntetésben vagy!-sóhajtottam és nyomtam egy puszit a szájára, mire elkapta a derekam és hevesen megcsókolt.
-Bocs, csak Berg későn engedett ki.-mondta szemét forgatva, mikor elengedett-Pattanj be!-nyitotta ki a bordó Range Rovert.
Mire beszálltam, már ő is ott ült a vezetőülésben.
-Érted menjek ma táncra?-kérdezte, miközben kifaroltunk a parkolóból.
-Édes vagy, de szerintem anya értem jön.-mosolyogtam rá.-Ne miattam hagyd ki ma a Gravity-t.
-És így a többi lány sem csorgatja rám a nyálát?-húzta arra a beképzelt mosolyra a száját, amit tudja, hogy utálok, mégsem tudtam rá haragudni.
-Talán ahhoz is van valami köze-néztem rá összehúzott szemmel, mire felnevetett, mert eléggé szerencsétlen képet vághattam hozzá.-Rendben, akkor nem megyek érted, de utána még mindig eljöhetsz a pubba. Mi is csak nyolc körül megyünk majd Oliverrel meg Ryannal.-nézett rám egy pillanatra, amikor pirosat kaptunk az egyetlen lámpánál, ami a házunkhoz vezető úton akadályozhat.
-Még meggondolom és bocs, hogy ezt mondom, de nincs kedvem az öcsédhez.-mióta tavaly nyáron Ryan és Olliver összeverekedett (és bár azóta kibékültek), nem szeretem a fiatalabbik White-ot.
-Megértem, akkor mindegy...-adott gázt, amikor a lámpa zöldre váltott.
Pár perc múlva elértünk a házunk elé, Hunter pedig adott egy puszit az arcomra és lassan elhajtott.
Amint beléptem a lakásba  feltrappoltam az emeletre, ledobtam a kabátom az ágyamra, a táskám pedig a fehér írósztalom mellé és visszafele vettem az irányt, le a lépcsőn, jobbra és be a konyhába.
Éhezve nyitottam ki a hűtőt. Olyan gyorsan csináltam magamnak kaját, amilyen gyorsan csak tudtam. Mikor végre nem álltam a kihalás szélén, felmentem az MT-re. Beléptem (külön regisztrálni kell, hogy olvashasd) a fiókomba, rámentem a főoldalra és elolvastam a legújabb cikket, ami az új fiúról szólt. Azt írták, hogy tizenhat éves, megadták az előző iskolájának nevét és egy képet válltól felfele.
Fekete haja volt és kék szeme, izmos válla és karakteres arccsontja szinte kiugrott a képről.
Négykor elkezdtem készülődni táncra, barna hajam egy kontyba fogtam, felöltöztem a próbaruhámba, betettem a tánccipőimet az edzőtáskámba és elindultam.

~~~

Tánc után anya hazahozott és mondta, hogy ma inkább ne menjek a pubba, majd inkább holnap, de egyébként is fáradt voltam, amúgy sem mentem volna sehova.
Letusoltam, felkaptam egy melegítőgatyát és egy kinyúlt pólót, amit még anno csórtam el apától, és lementem a nappaliba.
Anya éppen vacsorát készített és apa is már hazaért, most éppen a TV-n nézett egy boxmeccset.
Küldtem egy üzenetet Hunternek, hogy ma nem megyek a Gravity-be, majd elterültem a kanapén és éreztem, ahogy egyre nehezebb ébren maradnom, majd végül a fáradtság győzött és lassan elaludtam.