3. rész

412 29 6
                                    

Ahogy felérünk a terem ajtaja elé egy szigorú arcú, viszonylag magas nő áll előttünk.
-Ő lesz McGalagony nem?-kérdezem Kelly-t habár tudom hogy igazam lesz.
-Ja az átváltoztatástan tanárunk-válaszolja.
-Üdvözlök mindenkit a Roxfort Boszorkány-és Varázsló Képző Szakiskolában. Hamarosan bevonulnak azon az ajtón, és beosztjuk Önöket az iskolai házakba. A Griffendélbe, a Hollóhátba, a Hugrabugba és a Mardekárba. Amíg itt tanulnak a házukbeliek lesznek a családtagjaik. Az órákonvaló aktivitást plusz pontokkal jutalmazzuk, ám ha megszegik a házirendet pontok levonásával díjazzuk azt. Most pedig álljanak be kettesével.-fejezi be monológját a tanárnő.
Ahogy belépünk a terembe mindenki tekintete ránk szegeződik. Akaratlanul is a tekintetem a mennyezet felé siklik. Az elvarázsolt mennyezet most csillagokkal van tele. A három lábú szék előtt megállunk és várjuk mi fog történni. Dumbledore felemelkedik a székéből.
-Egy kis figyelmet kérnék. Nos, köszöntök minden régi és új diákot a Roxfortban. Idén is felhívnánk mindenki figyelmét arra, hogy a kastély melletti erdőbe tilos a belépés. Most pedig kezdődjék a beosztás.
Mindenki hatalmas tapsban tőr ki és izgatottan figyelik kivel fog gazdagodni a saját háza. McGalagony egy pergament vesz elő.
-Bizonyára azon vannak a nevek-mondom Kelly-nek mire egy alig észrevehetőt bólint.
-Akinek a nevét mondom az idejön hozzám, ráül a székre, én pedig a fejére teszem a Teszlek Süveget, aki eldönti melyik házba kerüljenek. Nos... Weasley, George.
Az egyik vörös hajú fiú a vonatról kimegy és fejére teszik a süveget.
-GRIFFENDÉL!
Hatalmas taps tör ki az egyik asztalnál.
-Weasley, Fred.
-GRIFFENDÉL!
Újabb tapsvihar ugyan annál az asztalnál.
-Grey-Denem, Kelly.
És megfagy a levegő. Mindenki Kelly-t figyeli ahogy kisétál a székhez.
-Légyszi ne a Mardekár, csak ne a Mardekár-szurkolok magamban.
-Úgy is odatesz-válaszolja Kelly.
-MARDEKÁR!
Alig ér a fejéhez a süveg és már tudja. Ez gonoszság és még nem is habozott. Kelly egy erőltetett mosoly kíséretében sétál az egyik szélső asztalhoz.
-Potter, Katharina Lily.
Súgdolózás. Az egyik legiritáltabb dolga a fülemnek. Úgy is hallom, mit kell még halkan pusmogni. Szép, lassan kisétálok a székhez és ráülök. Ahogy a fejemre tették a süveget elsötétült a világ.
-Lám-lám csak nem egy Potter ivadék? Ráadásul a legidősebb. Na nézzük csak... Bátorság az bőven, ravaszság hát még az mennyi. És ész milyen temérdek sok. Legszívesebben a Hollóhátba tennélek, de ott nem lenne valami jó dolga az öcsédnek. Na de lássuk csak...
-GRIFFENDÉL!
Teljesen lesokkolódok. Hogy a francba nem jutott eszembe, hogy Harrynek nem lenne jó a Hollóhátban. Halvány mosollyal az arcomon megyek a Griffendél asztala felé. Fredék között foglalom el a helyem. Ahogy leülök már kérdezgetnek is. Mindenkinek válaszolok, amíg meg nem hallok egy hangot a fejemben.
-Hát nagyon nem a Hollóhátba kerültél.
-Ja, de ez van ezt kell szeretni.
A beosztás után mindenki neki áll enni. Sok emberrel megismerkedek köztük a griffendél kviddics csapatának az új kapitányát, a harmadéves Oliver Woodot. Új tagokat toboroz a csapatába, mivel elég sok hely felszabadult. Kelly-vel rengeteget kviddicseztünk a nyáron. John a londoni kviddics csapat edzője, ezáltal minket is megtanított néhány dologra. Na jó úgy kb. mindenre. Hajtóknak "képzett ki" minket és, ha egy csapatba vagyok Kelly-vel, akkor szinte veretlenek vagyunk. Ha külön akkor a többiek nem is játszanak. Hirtelen egy mondat ráz vissza a valóságba. Pontosabban egy kérdés.
-Miért nem mondtátok el, hogy kik vagytok?-kérdezi George tőlem.
-A beosztáson úgy is megtudtátok volna. Na meg szerintem tudod, hogy nálunk a család érzékeny téma-vonom meg a vállam. Persze erre a mondatomra ő is összerezzen. Unottan fordulok vissza a kajámhoz de már csak turkálok benne. Mindenkinek feltűnik ez a hirtelen hangulat változásom ezért témát váltunk.
-Kathrine akkor jössz a válogatásra?-kérdezi tőlem Oliver. Homlokába hulló barna haja alatt sötét barna szemei csak úgy csillognak mikor felteszi a kérdést. Ekkor furcsa érzés kerít hatalmába. Szemem színt vált, hajam hátra leng szabaddátéve a nyakam és a vállamon található sebet vagy feliratot lényegtelen.
"Mi történik velem?"-kérdezem magamtól. Ilyen érzés legutóbb akkor kerített hatalmába amikor Scott megcsókolt. Hogy ki ő? Osztálytársam és életem első szerelme. Szőkés haj, igéző kék szemek, laza félmosolyával és ezer wattos mosolyával minden lányt magába bolondít. Hát nálunk ez fordítva történt. Nem, nem járunk csak egy csók volt azóta is csak barátok vagyunk.
-Persze, de akkor már meg is pályázom a hajtói posztot-kacsintok rá.

A mennyei vacsora után felmegyünk a tornyunkhoz. Kelly-vel a Nagyterem előtt elbúcsúztunk egymástól és megbeszéltük, hogy elmegyünk egymás válogatására. A kövér dáma portréján átlépve rögtön a szobám felé veszem az irányt. Lefürdök, fogat mosok és egyből be is dőltem az ágyba, mivel holnap első óránk sötét varázslatok kivédése  lesz a mardekárosokkal Piton professzorral és van egy olyan előérzetem, hogy faggatni fog engem meg Kelly-t óra után a varázslataimról, amikből egyet Kelly is tud már alkalmazni.

Sziasztok! Ez lett volna a harmadik rész. Ha tetszett írjátok meg kommentben vagy csillagozzatok. Előre is köszönöm.

A végzetem vagy... a szerelmemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora