Behind Blue Eyes - Dramione

Béke és szenzáció

  A bál után, bár nem hittem benne , Ronnal mégis sikerült  kibékülni. Bár kicsit tartózkodóan viselkedtünk egymással mégis beszélgettünk és hál Istennek nem hoztuk fel a tegnap esti témát.
   Kiderült viszont , hogy a fiuk látták Hagridot és Madame Maximeot együtt üldögélni. Állitólag Hagrid bevallotta a nőnek ,hogy félóriás. Én ezen nem lepődtem meg nagyon , ugyanis mindig is sejtettem , hogy valami nem stimmel vele. Akkor amikor elmondták ez nem tünt olyan nagy problémának hiszen ha senki más nem tudja nem lehet semmi baj.
   Sőt nem is nagyon ezen gondolkoztam. Sejthető , hogy a gondolataim fő eleme Draco volt. Talán egy hónapja még minden vágyam az volt ,hogy megcsókoljon ( és megjegyzem ,hogy most sem ütasitanám vissza), de mostanra visszatért a reális gondolkodás és megjelentek a pici zavaró ,, mi lessz ha?" kérdések. Mi lesz ha Harry és Ron megtudja? Mi lesz ha az apja megtudja? Hogy fog reagálni amikor legközelebb találkozunk ? Én mit reagáljak? Mi lesz ha a szemembe néz a kék szemeivel és az ölébe ugrok?
    Ááá, ha igy folytatom megőrülök.
   Mielőtt lementünk volna reggelizni, hirtelen zseniális ötlet villant be az agyamba. Levelet írok Malfoynak és megkérem , hogy találkozzunk és beszéljük meg a dolgokat.
Ha ha! ,,Mi lesz ha?"- Hermione , 1-0!
Szóltam a fiuknak hogy lent a nagyteremben találkozunk és elrohantam a bagolyház felé.
   A biztonság kedvéért vittem magammal tollat és pergament és fent irtam meg a levelet. Ugyancsak a biztonságért csak egy apró H. G. - t irtam a pergamen ajjára. Felkötöttem a bagoly lábára kidobtam és már rohantam is a nagyterembe.
  Mire leértem Harry és Ron  már nagyban ettek. Ledobtam magam melléjük és vettem magamnak a piritósból.
   -Hermione , szerinted beszéljünk Hagriddal vagy sem? - fordult felém Harry .
  -Hogy hogy beszéljünk?  Mégis mit mondanál neki?-kérdeztem elképedve -Mindenesetre szerintem még kicsit várjunk mielőtt ilyesmivel zaklatni kezdjük.
  -Miért?- értetlenkedett Ron.
  -Mert abból amit meséltetek ,Hagrid szakitott Madame Maximeel. Ilyenkor nem jó kényes témákrol beszélgetni vele.
  -Fú tényleg igazad lehet!-értette meg Ron.
   Mire befejeztük a beszélgetést meg is jöttek a baglyok. Hamar kiszurtam azt a baglyot amit én küldtem. Leszált a mardekár asztalához és előre nyujtotta a lábát ,hogy Draco levegye róla a pergamen tekercset.
  Figyeltem az arcát amíg olvasta. Egy idő után már vigyorgott. Öszintén nem értem min. Mikor felnézett észrevette , hogy figyelem . Villantott rám egy apró félmosolyt és fejével a kijárat fele intett.Aztán felált, még elvette az ujságját, és elindult a mutatott irányba.
   Már indultam volna utánna amikor Ron aki a Reggeli Prófétát olvasta elképedve nézett fel.
  -Úr Isten ezt nézétek meg! Rita Vitrol talált magának egy új szenzációt!
  Kénytelen voltam visszafordulni és odaültem Harry mellé , hogy egyszerre olvashassuk el a cikket .
   Fú ez amikor befejeztem az olvasást majdnem tátva maradt a szám. Szó szerint!
  Rita ,bár nem tudom honnan informálódott,pici szinezéssel és a mardekárosok hazugságaival tarkitva, de ugyanazt leírta amit a fiuk meséltek a bál után! Hogy Hagrid bevallotta a Beuxbatons igazgatójának ,hogy féóriás meg szó szerint mindent!
   -Ezt meg honnan tudta? - pislogott Harry.
   -Lemegyünk Hagridhoz és beszélünk  vele!- döntöttem.
   Mikor elértük a kijáratot rögtön észrevettem Malfoyt aki a tölgyfa ajtónak dölve az ujságát olvasta.
Mikor felnézett gúnyosan elmosolyodott.
   -Ó a potter csapat szalad meglátogatni óriási barátját!-gúnyolódott.
  Nem válaszoltunk neki bár láttam Ronon ,hogy jól esne neki. Igyekeztem a tekintetemmel közölni , hogy nem tudtam egyedül kijönni. Ugy tünt , hogy megérti mert miközben elindultam az ajtó felé megfordította a kezét amiben egy cetli volt.
  Rögtön  tudtam  , hogy  mit kell tennem. Gyors léptekkel elindultam felé és miközben elhaladtam mellette picit meglöktem a vállát úgy hogy át tudja adni azt a cetlit.
  Miután kiértem meg hallottam ,hogy Ron mond valamit Draconak , ő pedig gúnyosan válaszol.
  -Gyertek fiuk! -szoltam hátra.
  -Halgassatok a sárvérűre, és mennyetek óriást babusgatni!-szólt a fiuk után Malfoy.
  Mielőtt  Ron válaszolt volna inkább elrángattam onan és elindultunk Hagrid kunyhoja fele.
   Az óriás sem az első sem az utolsó kopogásra nem nyitotta ki az ajtót. Bár nem akartam feladni kénytelenek voltunk elindulni az óráinkra.
  Én számisztikára mentem , a fiuk jóslástanra, ugyhogy nem egy irányba mentünk. Mire beértem a terembe már majdnem égtem a kiváncsiságtól,  hogy mit irhatott Malfoy a cetlire.
   Kibontottam a pad alatt és olvasni kezdtem.
  ,,10 órakkor a bájital tanterem felé vezető folyósón. "
   Ennyi. Ez a pár sor mégis nagyobb izgalomba hozott mint a cikk a Reggeli Prófétában! A kézirásábol majdnem láttam ahogy a lusta félmosolyával rámnéz és le sárvérűz azon az idegesitő vontatott hangján. Hát nem ez a kedvenc Dracom. De amikor erre gondolok mindig azt mondogatom magamnak , hogy ez csak egy mask. Ez nem az igazság.
   Ezután nekem az egész napom várakozással és szünetekben Hagrid házának ostromlásával telt. Egésszen fél tízig amikor is elindultam .
   Óvatosan kimásztam a kövér dáma mögül. Gondoltam rá , hogy elkérem a láthatatlanná tévő köpenyt Harrytől, de akkor meg kellet volna mondanom , hogy minek kell. Mindegy így is megoldottam valahogy.
   Az utam a pincébe nagyrézt simán telt , mondjuk találkoztam Hoborcal de sikerült elkerülnöm. Az előcsarnokban kezdett görcsölni a hasam. Nagyon izgultam. Azon az estén kívül még soha nem voltam kettesben Malfoyal. És soha nem beszélgettem vele értelmes dolgokon!
    Teljesen elmerültem a gondolataimban , ugyhogy nem vettem idejében a lépcsőt. Úgy estem előrre mint egy zsák!
   Nagyon megiedtem, de nem dőltem sokáig. Igen sikerült egyenesen ráesnem.
   - Granger? Veled nem lehet másképp találkozni?-kérdezte Draco miközben visszaálitott a lábamra.
   -Öööh.. én...bocsi.- csak motyogtam öszevisza .
   Rám mosolygott aztán elindult a folyósón.
  -Gyere.
  Mikor sikerült  elérnünk a termet és felültünk egymás mellé egy asztalra , felém fordül és kérdőn nézett rám.
   -Figyelj, akor most mi van? Már úgy értem ,hogy köztünk. Mondhatom azt , hogy mi? Mit mondjak a többieknek? Mondjak eggyáltalán valamit bárkinek is ? Ha véletlenül az a csók csak szánalombol volt felpofozhatlak?-minden bennem felmerülő kérdést elhadartam egy szuszra. De az előrre kitalált monológomnak még nem volt vége.-És amúgy ne hidd , hogy enyire bizonytalan vagyok , mert nem! De egyik könyvben sem volt benne pedig a fél könyvtárat átolvastam!
  Egy idejig csak furán bámult rám aztán elvigyorodott és átölelt.
  -Minden kérdésedre egyszere válaszoljak?-sutogta a hajamba.
   -Mindegy csak mindegyikre válaszoj.
  Picit eltolt magátol (tényleg csak nagyon keveset) és megcsókolt. Megint. De ez teljesen más volt. Ez még az ezelőttinél is sokkal hosszabb volt. Átöleltem a nyakát és hátul beleturtam a hajába. Ő benyult a lábam alá felemelt és az ölébe húzott.
  Amikor abahagytuk mintha egy más ember nézett volna rám. Elmosolyodtam.
   -Helyes válasz mr. Malfoy, 50 pont a mardekárnak!
   -Ha kettőnk közt marad mindig szivesen felelek Granger professzor!
   Elnevettem magam. Ő is mosolygott. Ilyen boldog már nagyon nagyon régen nem voltam.
   Ezután nagyon jól telt az este további része is. Beszélgettünk , nevettünk, meséltünk magunkról és , hogy még jobb legyen az egész néha ha csend volt vagy túlsokat beszéltem elkapott és félórákat smároltunk (vagyis nekem úgy tünt).
    Aztán valamikor reggel négy körül az órámra néztem és rá kellet jönnöm,  hogy nagyon elfutott az idő. Kimásztam az öléből .
   -Szerintem mennünk kéne mielőtt Piton itt talál minket reggel az első óráján.
  -Menyünk.-egyezett bele.
   Mikor elértük a lépcsőt ahol ráestem  adtam neki egy gyors búcsúcsókot, és elindultam felfele a lépcsőn. Pár megtett lépcső után utánnam szólt.
   -Mit szolnál ha holnap találkoznánk a könyvtárban a mágia történet részen?
   -Jó oda rajtam kivűl majdnem senki nem jár!
  -Akkor tökéletes búvóhej !
   Elmosolyodtam.
  -Jó éjt Draco!
  - Ha velem álmodsz tudni akarom!-köszönt el.
  Megfordultam és mosolyogva szaladtam fel a lépcsőkön egészen a hálókörletekig.