Just you and me •AB•

•7.rész•

Mire felébredtünk, még csak 5 óra volt, így megbeszéltük Andy-vel, hogy átmegyünk hozzá, ha elkészültem, és onnan megyünk majd vacsorázni.

-Menj ki ameddig átöltözöm.-mondtam, majd kinyitottam a szekrényem.
Andy persze nem mozdult, ezért szúrós szemekkel vetettem rá egy pillantást, mire nagy duzzogva kisétált a nappaliba.

Egy fekete, comb középig érő bőr szoknyát vettem fel, egy egyszerű, fekete atlétával.

Behívtam Andy-t a szobába, majd leült az ágyamra és onnan figyelt.

Megigazítottam a sminkem, be hullámosítottam a hajam, lábamra húztam a fekete platformos cipőm, és már indultunk is.

-A szüleid nem bánják, hogy egész nap távol vagy?-kérdezte, miután beültünk a kocsiba.

-Késő estig dolgoznak.-mondtam

-És mit szóltak a turnéhoz?-kérdezte

-Anya nem nagyon örült neki, de sikerült meggyőznöm őket, hogy elengedjenek.

-Már alig várom. A többiekkel is biztos jól kijössz majd.-mosolygott.

-Remélem.-mondtam.

Megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból, majd a bejárat felé vettük az irányt.
Hatalmas ház volt.Fehér fal, fekete bútorok.

-Egyedül élsz itt?-kérdeztem

-Igen. Korábban együtt éltünk a bandával, de most, hogy szinte mindenkinek van barátnője külön költöztünk, és azután vettem ezt a házat.-válaszolta

Felmentünk az emeletre, majd bementünk a hálószobába, ami közvetlenül a lépcsővel szemben volt.

A fal tele volt rajzokkal, és néhány képpel.
Mindenütt batman logók voltak, és a polcot pedig díjak sokasága díszítette.

-Ezeket te rajzoltad? Gyönyörűek.-mondtam

-Igen, köszönöm.-mosolygott

Az ágya feletti rajzok között megpillantottam egyet, ami egy lányt ábrácolt. A haja, az arcvonások, a kisírt szem, bvb-s póló..nagyon hasonlít valakire.

De ki lehet ez?
Pont olyan a pólója, mint ami rajtam volt a koncerten.
Talán engem ábrázol? Nem, talán csak hasonlítok az egyik barátjára. Bztos, hogy nem én vagyok. Miért is rajzolt volna le?

-Igen, az téged ábrázol.-nevetett.

-Tessék?-kérdeztem. Honnan tudta mire gondolok?

-Az a rajz. Te vagy rajta. Ugyan, tudtam hogy ezen gondolkodsz.

-Miért rajzoltál le engem?-kérdeztem.

-Mint már mondtam, a koncert után nem tudtalak kiverni a fejemből. Folyamatosan feltűntél az álmaimban, tisztán emlékeztem az arcodra.-válaszolta

-Gyönyörűen rajzolsz.-modtam. Eléggé zavarba hozott, ebből gondoltam, hogy az arcom újra elpirult.