Első este és első reggel

560 30 6
                                    

Tátott szájjal caplattunk Bill után.
Nem is ok nélkül tátottuk a szánkat.
A falakon rengeteg festmény függött, bennük mozgó alakokkal. A lépcsők teljesen kiszámíthatatlanul mozogtak, egyik szintről a másikra. A folyosókon a képek mellett rengeteg szobor és régi lovagi páncél állt.
Már jó ideje caplattunk fölfelé a lépcsőkön, amikor Bill megállt egy Dáma portréja előtt.
-Jelszó?-Kérdezte a hölgy.
-Hegyisastoll!-Válaszolta Bill, mire a Dáma portréja mint egy ajtó kinyílt előttünk, Bill pedig beterelt minket egy hatalmas helységbe.
-Ez itt a klubhelyiség. A bal lépcső vezet a fiúk hálószobáihoz, a jobb lépcső pedig a lányokéhoz. A cuccaitok már fent vannak a szobáitokban. Most menjetek aludni, jó éjszakát!-Elköszöntem Olvertől és fölszaladtam a jobb lépcsőn. A szobámat hamar megtaláltam, mivel minden ajtóra ki volt írva a, hogy hanyadikosoké. Ígyhát benyitottam az "elsőévesek" feliratú ajtón. Egy nagy szobába jutottam amiba 6 ágy volt. Ezen kívül volt még egy ablaka is, amiből a tóra nyílt kilátásunk. A kistáskám és Felhő az ablak melletti ágyon volt, s később megtaláltam a ládámat is. Odarohantam az ágyamhoz és elterültem rajta.
Pár másodperc múlva négy lány lépett be az ajtón.
-Sziasztok.-Köszöntem nekik.-Jean Eva Brightmore vagyok.
-Helló.-Köszönt vissza egy kreol bőrű barna hajú lány.-Katie Bell vagyok.
-Angelina Johnson.-Mutatkozott be egy barna hajú, kékszemű, barna bőrű lány.
-Az én nevem Alicia Spinnet.-Mondta egy szőke hajú zöld szemű lány.
Az utolsónak belépő lánynak vöröses barna haja volt, és barna szeme.-Bonnie Williams.-Mondta.
-Örvendek.-Bólintottam.-Várjátok már a holnapot?
-Hát persze!-Mondta szinte egyszerre Bonnie és Alicia.
-Végülis holnap lesz az első tanítási nap!-Vélekedett Katie. Angelina meg hevesen bólogatott.

Ezután még sokáig beszélgettünk, aztán lefürödtünk és bebújtunk az ágyainkba. Utána már nem sokat beszélgettünk, mert szinte mindenkit azonnal elnyomott az álom. Kimerített minket az utazás és a sok izgalom.

Reggel Katie ébresztett minket.
-Hahó! Ébresztő! Ideje fölkelni!-Harsogta.-7 óra 5 perc van, 9 órakor kezdődik az első óránk és még el is kell készülnünk...
-....és még reggeliznünk is kell.-Fejezte be Katie mondatát Alica motyogva.
Kikászálódtam az ágyamból, és fölvettem az ágyam melletti székre kitett egyenruhát, amit a házimanók készítettek ki mindenkinek.
Megfésültem, és lófarokba fogtam  világosbarna hajam, majd magamhoz vettem a pálcám és elindultam reggelizni.
Olivert nem találtam a klubhelyiségben. Nyilván elment már reggelizni. Gondoltam. Így hát én is elindultam. Kinyitottam kinyitottam a porté-ajtót, ám a lyukon kilépve összeütköztem valakivel. Pontosabban valakikkel. Kishíján elestem, de az egyik illető elkapott.
És kitett a lyukon.
A megmentőm egy vörös hajú szeplős arcú fiú volt, és ott állt mellette a hasonmása is. Hajszál pontosan ugynúgy néztek ki. Azta.
-Ne haragudj!-Kezdte az egyik.
-Nem akartunk föllökni.-Mondta a másik.
-Semmi baj.-Mondtam mosolyogva.-Jean Eva Brightmore vagyok.
-Fred..-Mondta az egyik.
-És George Weasley.-Fejezte be a másik.
-Jöttök reggelizni?-Kérdeztem tőlük.
-Már voltunk.-Mondták egyszerre.
-Akkor órán találkozunk! Sziasztok!-Köszöntem el.
-Szia Jean!-Mondták megint egyszerre. Ezek ám az ikrek!
Elindultam a Nagyterem felé. Mikor beléptem, odasiettem a Griffendélesek asztalához. Mint sejtettem Oliver már ott ült az asztalnál.
-Szia.-Huppantam le mellé.
-Szia.-Mondta miután lenyelt egy falatot.-Bocsi, hogy nem vártalak meg, csak nagyon éhes voltam. Amugy itt az órarended.-Nyújtott felém egy pergament.
-Első óránk...Bűbájtan.-Olvastam fel hangosan.-Aztán dupla Bájitaltan, és végül Sötét Varázslatok Kivédése.
-Jó napunk lesz!-Jegyezte meg Oliver, én meg a taláromba sűlyesztettem az órarendet, és enni keztem.

Miután befejeztük a reggelizést, visszamentünk Oliverrel a Griffendél toronyba.
-Jelszó?-Kérdezte a Kövér Dáma, mikor megálltunk a portréja előtt.
-Hegyisastoll!-Mondtam. A portrélyuk kinyílt, mi pedi bemásztunk a klubhelyiségbe.
-Tíz perc múlva találkozunk itt!-Mondta Oliver.
Bólintottam, majd fölszaladtam a lányok szobájába.
Az ágyamon nagy meglepetésemre egy barna bőrből készült iskolatáska feküdt, rajta a Griffendél címerével, és a nevemmel.
Gyorsan beledobáltam az aznapra szükséges tankönyveimet egy adag pergament, két pennát és egy üveg tintát, majd visszarohantam a klubbhelyiségbe.
Oliver két percel utánam jött le a (bal) lépcsőn.
-Mehetünk.-Mondta.

Elindultunk a Bűbájtan terem felé.
Kb. 10 perc múlva meg is érkeztünk. Bűbájtanon a Hollóhátasokkal voltunk egybevonva, akik közül már ott ültek a padokban.
Egymás mellé ültünk Oliverrel.
Pár perc múlva megérkeztek a Weasley ikrek is. Mikor elmentek mellettünk kórusban köszöntek nekünk.
-Szia Oliver, szia Jean!
-Sziasztok srácok!-Köszöntem vissza mindkettőnk helyett.
Mire Fred és George elfoglalták a helyüket az előttünk lévő padban, megérkezett a tanár, Filtwick professzor is.
-Üdvözöllek benneteket az első bűbájtan órátokon!-Mondta sipító hangján a professzor, miközben felállt a tanári asztalra. Ezt azért tette, mert Filtwick professzor egy eléggé kisnövésű varázsló volt. Jeannek kábé a derekáig érhetett.-Jómagam Filius Filtwick vagyok, nektek Filtwick professzor. Ma a lebegtető bűbájt fogjuk gyakorolni, szóval mindenki vegye elő a pálcáját!-Kivettem a táskámból a pálcám, s velem együtt a többi évfolyamtársam is így tett.
-A mozdulat a következő....Huss, és pöcc!-Mutta meg a mozdulatot a professzor.-Gyerünk most ti!
-Huss, és pöcc!-Utánoztuk a tanárt.
-És a varázsige a következő;  Wingardium Leviosa!-És a professzor előtt lévő egyik könyv amire a pálcáját szegezte, fölemelkedett a levegőbe.-Na gyerünk csináljátok! Wingardium Leviosa!
-Wingardium Leviosa!-Suhintottam a pálcámmal, de nem történt semmi. Talán nem figyeltem oda eléggé.
-Wingardium Leviosa!-Mondtam koncentrálva a mozdulatra, és, hogy az "o"-n legyen a hangsúly. És sikerült. A Bűbájtan tankönyvem, elemelkedett a padról. Én pedig dagadtam a büszkeségtől. A könyvet egy méter magasságig lebegtettem. Majd óvatosan visszakormányoztam a padra.
-Ezaz Miss...-Kezdte lelkesen Filtwick professzor, ám megakadt a nevemnél.
-Jean Brightmore.-Segítettem ki.
-Nagyon ügyes Miss Brightmore!-Lelkendezett tovább a professzor.-10 pont a Griffendélnek!

Roxfort //Szünetel//Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin