INU-Teen wolf- [Stiles Stilinski] Fanfiction (Magyar)

6.fejezet

Jó olvasást!

,,-Nekem is bejösz.-húzza mosolyra a száját.- de remélem most nem olvasol a gondolatomban.-vigyorodik el.

-Nem. Miért?-kérdezem mit se selytve.

-Hát...- Most esett le. Jesszus a kis perverz!(:'D),,

______________

Stilesal a lépcsőn lefelé tartunk az ebédlőbe. Megbeszéltük, hogy, ha Liam nem szólt a többieknek erről az ,,incidens,,-től akkor mi sem szólunk. Ha meg már tudják akkor... pecch.

Leértünk a konyhába, a többiek meghallották lépteinket, és minden szempár az ajtó felé irányult. Ahogy megláttak, mindenki arcára komorság ült. Nem szerettem ezt az arckifejezést. Mindig vagy valami nincs rendben, vagy csokis az arcom:').  Az egyik sem túlzottan kellemes szóval nincs jó előérzetem.

-Minden okés?-mondtam, de legbelül csak remélni tudtam, hogy mondom, ugyanis a többiektől vártam a választ.

-Nem egészen.-néz szúrós tekintettel Malia.

-Mi a baj?-kérdezi Stiles, de úgy látszik, hogy selythette, mert szemei könnyekkel lettek teli, és csillogott, mint a csillagok az égen.

-Az, hogy megcsalsz!-ordítja Malia és már sírását se tudja visszafojtani. Kisírt arccal rohan ki a házból, de Stiles- meglepően- nem megy utánna.

-Menny utánna!-mondom Stilesnak elhaló hangon. Ő megrázza a fejét  zsebre teszi a kezét és felbaktat a szobámba. Én sem teszek másképp. Óvatosan bekopogok az ajtón, majd Stiles egy ,,ühüm,, társaságában enged be. Ránézek és egy halvány mosoly kíséretével nyugtató tekitettel figyelem.

-Stiles... Én... -azt akartam mondani, hogy salynálom, de ez a legrosszabb amit ilyenkor tehetsz szóval csak átöleltem. Ez többet jelent, mint csupán üres szavak hamva.

-Semmi baj.-mondja ki a választ a ki nem mondott kérdésemre, majd rámmosolyog.- úgyse voltam vele túlságosan jóba.-beharap az alsó ajkába majd könnyeit sikeresen visszafojtva megszólal.- Mostanában sokat veszekedtünk...-csuklik el a hangja és nem bírja tovább. Utat törnek maguknak a könnyek, és keserves kínt hagyva maguk után, legördülnek Stiles arcán. Ő csak a földet pásztázza, és összekulcsolt kezére csöppennek a könnyek. Megtörli a szemét, majd halkan maga elé súgja.

-Jobb lesz, ha haza megyek. Majd holnap megbeszéljük a dolgokat.-mondja halk hangon, de mire én felfogom a szavak értelmét ő már el is hagyja a szobát.

-Stiles! Várj!-ordítom utánna. Gyorsan leszaladok a lépcsőn, és az ajtóban még elérem. Nagy lendülettel a nyakába ugrok és átkarolom, majd a fülébe súgom.

-Tudom ez most sok egy napra, de minden rendben lesz. Remélem tudod, hogy, ha valami baj van akkor engem mindig hívhatsz. Igérem mindig itt leszek neked!-leheletem a fülét érintette. Szorosan átölelt, és  a következőket szűrte ki a fogai közt:

-Köszönöm.- gondolatban még hozzá tettem, hogy ,,Ez a legkevesebb! Neked bármit megtennék.,, ,de ez nem hangzott volna jól hangosan szóval inkább halgattam.

Stiles elhagyta a házat és rövidesen a többiek is távoztak. Lydia, Liam, Kira és Scott megadta az elérhetőségeit, telefonszám meg ilyenek, Malia pedig-szerintem - nem fogja még egy ideig ugyanis most ,,kicsit,, ki van rám hegyezve.

Stiles pedig... Kavargó érzéseinek viharában szenved. Rabul ejtette őt a keserű érzés, hogy nem tud kettő dolog között dönteni. Gondolom én.

Salyát érzései rabla lett.

Stiles szemszöge

Felkeltem az ágyról, és mire Zoe elbúcsúzhatott volna tőlem, én már el is tűntem.