Roxfort //Szünetel//

Délutáni Kviddicsezés

Május 21

Lassan vége a tanévnek.
Jövő héten kezdődnek a vizsgák, amire próbálok nagyon tanulni, főleg Bájitaltanra, mert számítok rá, hogy Piton kegyetlen lesz. Szerintem ha tehetné mehúzna minden Griffendélest, a Mardekárosokat pedig, kitűnővel engedné át, függetlenül attól, hogy milyen eredményeket értek el! Utálom Pitont!

A Kviddics bajnokság lezárult, az utolsó Mardekár-Griffendél találkozóval.
Sajnos a meccset a Mardekárosok nyerték. Borzasztó meccs volt! A Mardekár csapata végig szabálytalanul játszott; a terelőik nagy előszeretettel vágtak fejen minden útjukba kerülő Griffendéles játékost, lelökték Eric Hoodwin-t a seprűjéről, akit ezután eléggé kába lett, így a Mardekár fogója könnyűszerrel elkapta a cikeszt Eric orra előtt. Undorító amit a Mardekárosok művelnek!

Éppen a klubhelyiségben ültem és a Mágiatörténet tankönyvemet bújtam, (ami nem mellesleg annyira unalmas volt, hogy már fél órája ugyan azt az oldalt böngésztem), egyszercsak éreztem, hogy mindkét oldalamon besüpped mellettem a kanapé. Nem kellett fölnéznem a könyvemből, hogy megtudjam kik azok.
Hirtelen valaki kikapta a kezemből a könyvet.
-Jean! Egész nap csak tanulsz!-Sopánkodott George.
-És nem is foglalkozol velünk.-Tette hozzá Fred is.
-Hát fiúk nektek sem ártana a tanulás!-Vágtam vissza.-Jővő héten kezdődnek a vizsgák.
-Jean arra gondol, hogy ha nem tanulunk megbukunk!-Mondta némi gúnnyal a hangjában George.-Szerinted is Freddie?
-A számból vetted ki a szót Georgie!-Kontrázott a másik iker is komolykodó arcot vágva, nekem pedig nagyon koncentrálnom kellett, hogy nehogy elröhögjem magam.
-Igen erre céloztam!-Erősítettem meg őket.-És tényleg meg fogtok bukni, ha nem tanultok!-Tettem hozzá.
-Áh, értünk ne aggódj Jeanny!-Mondta Fred még mindig komoly arcal, de látszott rajta, hogy nagy küzdelmet vív az arcizmaival.
-Mi tanulás nélkül is királyak vagyunk.-Tette hozzá George.-Lassan jobbak leszünk mint Percy!
És ezen a ponton tört ki belőlünk a nevetés. Nekem némán rászkódott a vállam, ők hangosan hahotáztak. A többi Griffendéles csak azért nem nézett minket hülyének, mert már megszokták, hogy mi ilyenek vagyunk.
-Tényleg, Oliver hol van?-Kérdeztem az ikrektől abba hagyva a nevetést.
-Biztos tanul a könyvtárban.-Vonta meg a vállát Fred.
-Azt jól teszi.-Jegyeztem meg.
-Jaj Jean!-Kiáltottak föl egyszerre.
-Jó, jó, abba hagyom!-Tettem fel a kezemet védekezőn.-Van valami tervetek délutánra?-Kérdeztem aztán.
-Mondjukkk...-Gondolkozott el Fred.
-...Kimehetnénk Kviddicsezni a pájára!-Mondta ki George.
-Okés.-Egyeztem bele.-Van engedélyünk, hogy használjuk a labdákat, és a seprűket?-Kérdeztem, mire George elővett egy pergament a zsebéből és meglobogtatta az orrom előtt.
-Tess. Még hét elején kértem engedélyt Madam Hoochtól. Egész héten érvényes.-Mondta.
-Szerintem Angelina, Alica, Katie és Bonnie is szívesen jönnének. Hívhatom őket is?-Kérdeztem.
-Naná!-Vágta rá Fred.
-Mi addig meg összeszedjük a könyvtárból Olivert.-Kacsintott George.-A Kviddics szóra biztos azonnal leteszi a könyveit!
-Rendben akkor találkozzunk fél óra múlva a pályán!-Mondtam, majd felszaladtam a lányokhoz.
-Ki jön Kviddicsezni?-Rontottam be a szobába.
Erre mind a négy lány felkapta a fejét.
-Van engedély rá?-Hangzott el a kérdés Bonnie szájából.
-Van.-Feleltem.-Fred és George elintézték.
-Akkor öltözés, indulás!-Adta parancsba Angelina.
Gyorsan átöltöztünk talárból, sport ruhába, s már indultunk is.
Tizenöt perc múlva már egy-egy raktári seprűvel a kezünkben vártuk a fiúkat, akik nemsokára meg is érkeztek. Ők is választottak seprűt, és előhozták a labdákat.
Aztán két csapatra oszlottunk.
Az egyikben Oliver volt az őrző, Fred terelő, Alica fogó, Angelina pedig hajtó. A másik csapatban volt Katie hajtó, George terelő, Bonnie fogó és én őrző. (Csak ilyen csonka csapatokat tudtunk csinálni.)
Oliver kiengedte a labdákat és már kezdődhetett is a játék.

Egészen sötétedésig játszottunk, pontosabban addig amig Madam Hooch közbe nem lépett, hogy mostmár elég legyen.
Nagyon jót játszottunk, igaz a cikeszt se Bonnie-nak, se Alicának sem sikerült elkapni.
Oliverék nyertek 130-100-ra, de nem bántam. Oliver rohadt jó őrző! Ha nem válogatják be jövőre a csapatba akkor megeszem a fejemet!
Madam Hooch elválalta, hogy összeszedi a labdákat, így mi elraktuk a seprűket, és visszamenentünk a kastélyba. Rögtön a Nagyterembe mentünk, mert már elkezdődött a vacsora.
Egész idő alatt  kviddicsről beszélgettünk. Egy idő után az ikrek egyik bátyja Bill is csatlakozott a beszélgetésünkhöz. A hetedéves Bill terelő a Griffendél csapatában. A vacsora alatt rengeteget mesélt a csapatról.

Este fáradtan dőltünk ágyba a csajokkal.
-Holnapra tuti izomlázam lesz!-Sóhajtott Angelina.
-Tök jó délutánunk volt csajok!-Áradozott most Alica.
-Ja. Na tegyük el magunkat holnapra!-Javasoltam.-Jó éjt!
-Jó éjt!-Mormogták a többiek is.
Pár perc múlva csak az egyenletes szuszogásunkat lehetett hallani.

D.W.☺☺