I.fejezet

995 31 0
                                    

Ismét elkezdődött a buszozási szezonom,sajnos.Annyira utálom,hogy hihetetlen. Az a rengeteg ember össze zsúfolódva,az ízadtságszag,undorító.
Anya soha nem visz autóval,ha igen akkor az kivételes alkalom.
Felvettem hát az iskolás egyen ruhám amit igazából szeretek mert nekem egész jól áll.
-Sofie!!! -kiabált anya.
-Jövök már!!!
Komolyan nem hiszem el,hogy még normálisan el sem tudok készülni,anyával ellentétben aki mindig tökéletes,smink,frizu,vasalt ruci,meg stb. Mivel elég híres író nő,ezért soha nem mutathat rosszul,a lesi fotósok mindenhol ott vannak címszó alatt.
-Sofie,gyere már, mert le késed a buszt!!!
-Anya! Nekem nem 5 perc amíg ki vasalom a hajam!! Tudod sok van belőle!-mondtam miközben futottam a konyhába az ebédemért.
-Ezért is mondtam,hogy vágasd le.
-Én meg azt mondtam,hogy nem.
El köszöntem tőle,majd el indultam a busz megállóba. Rengetegen álltak ott és szálltak fel rá. Én mint mindig utolsónak maradtam,ezért biztos nem lesz helyem.
Körül néztem és hirtelen meg akadt a szemem az előttem üresen álló széken.
Gyorsan le ültem rá,hogy más feneke nehogy el foglalhassa.
Csak az volt a bökkenő,hogy ide senki nem is akart le ülni. Különböző susmurgásokat hallottam,hogy - Jézusom,ez a színésznő lánya,hogy tehette ezt?, vagy - Kiengedték azt a nyomorultat,vajon bántani fogja a kislányt is?..ezeket hallottam és az utolsó mondatán megakadtam.Kit engedtek ki és kit bántana?
Oldalra fordítottam a fejem és egy aranyos kissé mogorva arccal néztem farkasszemet. A szeme gyönyörű zöld volt, a haja göndör vállig érő, és az a napbarnított bőr, mindenki megirigyelné.
Vajon róla beszéltek? Olyan ártatlannak néz ki. Olyan cuki és szexi is egyben.
Az ábrándozásomat egy mély rekedtes hang zavarta meg.
-Miért ültél ide?Nem kéne megkérdezni,hogy foglalt-e?
Magamat is meglepve válaszoltam a kérdésre, magabiztosan.
-Foglalt ez a hely? Nem? Okés.
-Nem is válaszoltam a kérdésedre…..
-mondta szarkasztikusan.
-Nem is kell,hisz látom,hogy nem szólítottak meg,hogy -Foglalt-? Úgyhogy már enyém a hely.
-Nem kértem kiselőadást,okoska.-
-Én meg nem kértem commentet szépfiú.
-Chh
Eléggé felhúzott ezzel az “okoska” becézéssel.
-Harry vagyok. -nézett rám félmosollyal az arcán.
-Sofie.-megkockáztattam én is egy félmosolyt.
-Szép neved van Sofie.-hangsúlyozta ki a nevem,majd az ajkába harapott.
Elég izgató látvány volt.
-Az előbb,megnyomtad a gombot és nem szálltál le.-mondta erotikus halk hangon,közben mélyen a szemembe nézett.
Olyan édes és………
-Hogy mí?????-kiabáltam hangosan.
-Hallottad.-mondta és próbálta vissza tartani a nevetését.
-Basszus,basszus,basszus.- hadartam szitkozódva.
Harry erre már nem bírta és elnevette magát.Rá néztem és láttam az arcán a kis gödröcskéket.Nagyon aranyos .
-Ahhh,nagyon vicces,tényleg.Most sétálhatok egy fél órát a sulimig.
-Hova is jársz?
-A “SZEG”-be és te?
-SZEG??-kérdezte furcsa arc kifejezéssel.
-Aham. Szilkó Evis Gimi.
-Jaaa,én is.
-Akkor ha gondolod mehetünk eggyütt is.-ajánlottam fel.
-Kösz nem.-fel állt és le sétált a buszrol mikor be értünk a megállóba.Én is le szálltam majd megindultam a gimimig.
Kicsit le súlytott az,ahogyan azt mondta,hogy “kösz nem”.De mindegy mit is vártam én ettől a cuki sráctól?-kérdeztem magamtól.
Egy jó darabig sétáltam,majd mikor megláttam őt az Iskola előtt le esett az állam,hogy a francba került ide? Ezt nem értem. Ezen gondolkodtam egész idő alatt.
A sarokban állt és köröket fújt ki lazán a cigi füstjéből.Ez is nagyon jól állt neki főleg úgy,hogy talpig feketében volt öltözve.
Sajnos ennyi ideig láttam Harryt,mert nem volt ma közös óránk.
Mikor haza értem anya nem várt itthon,mint mindig,forgattak és ott lesz hajnalig.
Csináltam magamnak vacsit majd elpakoltam az edényeket és megfürödtem.
Harry arcára gondoltam és így aludtam el.

Sziasztok :) Remélem el fogja nyerni tetszéteseket ez a történet,ha igen akkor légyszi jelezz valahogyan .

Love is our destiny. (H.S)Where stories live. Discover now