Június 26.2

5.5K 340 15
                                    

"Az utolsó emberek is felszálltak a gépre. Nem mi voltunk azok"

Cortez gyorsan oda szaladt. Szerencsére meg az előtt mielőtt be zárult volna az ajtó.

-Excusez-moi* (jelentés lent)- szálltunk fel miután villám sebességel el rajtunk a böröndöket.

-Reni mielőtt elalszol annyit mondok, hogy két óra múlva le kell szállnunk Rómában. Szóval ha te is és én is elalszok nem fogunk leszállni
-súgta a fülembe és meg puszilta a nyakam. Mosolyogva néztem rá.

-Aludj csak én fent maradok.

//Két órával később//

-Cortez. Itt vagyunk. Szedem össze a cuccainkat.

-Máris?-hülledezett félig kinyílt szemekkel.

Komolyan mondom néha még mindig úgy viselkedik mint egy ovis:) Leszálltunk én pedig végre tudtam egy kicsit nyújtozkodni két óra olvasás után.

-A következő repülő-nézek a táblára- tíz perc és indul.- Cortez csak kábán bólint. Én pedig éppen a fényképező gépemért kutattam.
Majd meg böktem Cortez vállát.

-Azt hiszem otthon hagytam a fényképező gépem.- mondom szomorúan.

-Meg írgérem mikor be érünk Pestre veszek neked egyet.-Ölelet meg.

-Köszii...

-Itt a repülő-rántottam meg  a kezénél fogva.-Gyere siess, ne járjunk úgy mint az legútobb.

-Jó,jó.

Felültünk a gépre majd én elő vettem a könyvemet, Cortez pedig újra bealudt:D



//Két és fél órával később//
-Megérkeztünk-ujjongtam ezzel fel verve édesen szundikáló barátomat...

*Elnézést

10 vote és folytatás...

Szent Johanna Gimi 9.-Egy Új KezdetKde žijí příběhy. Začni objevovat